Megszólaltak a magyar szakértők: Ez az igazi oka, hogy rekordot döntött majd zuhant az arany ára!

A geopolitikai konfliktusokra 2022-től egyértelmű drágulással reagált az arany ára, amiben – a bizonytalanság mellett - az is szerepet játszik, hogy reális veszéllyé vált a SWIFT-rendszerből való kizárás lehetősége, mint szankció, ezzel párhuzamosan pedig a BRICS országok is sok aranyat vásároltak a dollártól függetlenedés jegyében – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle közös szakmai fórumán, ahol a szemle legújabb számát mutatták be.

Virág Barnabás, az MNB elnökének főtanácsadója, szerkesztőbizottság elnöke a friss számban megjelent fő témákat mutatta be: az arany szerepe a lengyel gazdaságtörténet szűrőjén keresztül, a zöld pénzügyek, és a nemzetközi pénzügyi központok változó szerepe.

A vezető anyag a kardot tartó sellő: Lengyelország törekvése a monetáris stabilitás és a katonai biztonság megteremtésére az arany révén címmel jelent meg Harold James és Marzenna James, a Princeton Egyetem oktatóinak tanulmánya.Ennek kapcsán a bemutatón az arany megváltozott szerepéről beszélgetett Zsiday Viktor befektetési szakértő, Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója, az MKT Pénzügyi szakosztályának elnöke, Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője; valamint Mucsi Balázs, az MNB főosztályvezetője.

A szakértők szerint az arany szerepét olyan idősávban kell értelmezni, amelyben a kínálati oldalról rendszeres sokkhatások érkeznek.

Ezek miatt az utóbbi időszakban sokat mozdultunk el az arany végső menedék funkciója felé, és ugyanazért tartjuk a nemesfémet barbár relikviának és végső menedéknek.Az arany nem csak globális pénz és likvid eszköz, hanem menedék is, melynek világpiaci ára a közel-keleti háború kirobbanása idején rekordot ért el. Az iráni háború kirobbanása óta ugyan csökkent az arany ára, mert a Fed kamatemelési várakozásaira és a kamatok emelkedésére reagálva.

Az olaj ára pénteken 117 dollárig drágult, ami emelte az inflációs kockázatokat, így a Fed kamatemelés esélyét is, ezért csökkent az arany ára.

A bizalom ára

Az arany összekapcsolódik a bizalommal, ami egy különleges érték, válságok idején pedig még nagyobb bizalmi tőkének számít.

Amióta a Bretton Woods-i rendszer és az aranyalapúság véget ért, az eladósodás egyre nagyobb mértéket öltött, az adósságok fenntarthatatlanná, visszafizethetetlenné váltak, ami szintén emelte az arany értékét.

A másik árfelhajtó tényező, hogy a globális GDP-növekedés egyre inkább a keleti államokba koncentrálódik, ahol a több megtakarítás nagyobb része hagyományosan is aranyba kerül.Végül zajlik az arany repatriálása is, mert a dollártól függetlenedés egyik eszköze lett az aranytartalék növelése. Ennek szintén az egyik oka a dollárrendszerből kizárás, mint szankció veszélye.

A régiós jegybankok közül Lengyelországban 700 tonna az aranytartalék a cél, a cseheknél 100 tonna, az MNB 110 tonna aranyat vett tartaléknak.

Az arannyal ugyan nem könnyű interveniálni válság esetén, de az értékmegőrző funkcióját megtartja, és az arannyal szembeni bizalom ereje értékes.Törökország példáját említették: a török jegybank az aranytartalék egy részét magas áron eladta, majd most 20 százalékkal olcsóbban visszaveszik.

A havária-helyzetekben, bizalomvesztéssel járó időkben szintén globális, konvertibilis érték az arany, bár a befektetések 2,5 százaléka ment aranyba globális szinten.

Az arany, mint szimbolikus mentőöv

Harold és Marzenna James, a Princetom Egyetem tanárainak tanulmánya Lengyelország elmúlt évszázadbeli gazdaság- és monetáris történetén keresztül mutatja be, hogy a monetáris stabilitás és a nemzetbiztonság nem különálló területek, hanem egymás elválaszthatatlan vetületei.

Stabil pénz nem létezhet bizonytalan létezésű államban, és hatékony honvédelem sem tartható fenn monetáris fegyelem és erőforrások nélkül.

A monetáris intézmények önmagukban nem képesek stabilitást teremteni; annak végső alapja a katonai biztonság. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági és védelmi kiadások finanszírozásához elengedhetetlen a monetáris fegyelem által biztosított erőforrás-háttér.

Az aranyhoz nem kell intézményi garancia

Az arany iránti fokozott érdeklődés (például az 1930-as vagy a 2020-as években) akkor lángol fel, amikor a monetáris és a nemzetbiztonsági válságok egybeesnek. Az arany ugyanis olyan eszköz, amely nem szorul intézményi garanciákra.

Szerepe ugyanakkor csak „második legjobb megoldás”, amely tárolási és biztonsági kockázatokat, illetve árbuborék-veszélyt hordoz magában.

Bár a NATO és az EU védelmet nyújt, mindkét intézmény küzd belső bizonytalanságokkal (amerikai elköteleződés ingadozása, közös uniós fiskális és adósságinstrumentumok hiánya).

A független lengyel valuta korábban rugalmasságot biztosított a válságokban, de a jövőbeli összetett geopolitikai és pénzügyi krízisek fényében felmerül a kérdés, hogy a közös európai valuta nem nyújtana-e biztosabb horgonyt.Lengyelország sikeres gazdasági felzárkózása a stabil intézményekbe és biztonsági garanciákba vetett bizalomnak köszönhető. Amint azonban e két pillér (monetáris fegyelem vagy nemzetbiztonság) meginog, az államok kénytelenek visszanyúlni az intézményfüggetlen nemesfémekhez – azaz a lengyel sellő ismét felemeli kardját, az arany pedig előtérbe kerül.

A varsói szobor jelentése

A varsói sellő szobra, amely pajzsot és kardot tart, tökéletesen szemlélteti a lengyel gazdaságpolitika örökös kényszerpályáját: egyrészt ott van a monetáris expanzió és az eladósodás csábítása, másrészt a kíméletlen geopolitikai környezet adta védelem iránti elkerülhetetlen igény.

A két világháború közötti időszak, a német megszállás, a kommunista tervgazdaság és az 1989 utáni demokrácia időszaka is azt bizonyítja, hogy a pénzügyi sérülékenység rendre gyengítette a biztonságot, míg a stratégiai bizonytalanság aláásta a monetáris hitelességet, ezt jelzi az infláció, mint gazdasági lázmérő.

Az arany, mint végső garancia

Az arany tartós tisztelete a lengyel kultúrában és gazdaságpolitikában (beleértve a złoty nevének jelentését és a modern kori jegybanki vásárlásokat) nem anakronizmus, hanem racionális válasz a strukturális kitettségre.

Háborús időkben az arany kézzelfogható eszköz volt a túlélésre és a külföldi beszerzésekre – mint azt a drámai 1939-es aranymentési akció is mutatja.