AI: több lehetőség, kevesebb munkaerő?
ElemzésekA GKI 2026-os kutatása szerint a vállalatok egyre nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia felé. Az AI megbízhatóságát mérő egyenlegindex egy év alatt közel 14 ponttal javult, −14,7-ről −0,7 pontra. Ezzel szemben a cégek mindössze 25 százaléka rendelkezik az AI használatára vonatkozó belső szabályozással.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026-ban is elkészítette mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos kutatását, amelyben azt vizsgáljuk, hogyan viszonyulnak a vállalatok az AI terjedéséhez, milyen lehetőségeket látnak benne, és milyen hatásokra számítanak működésük kapcsán. Az AI alkalmazásától várt hatások közül az AI-t alkalmazó vállalatok körében továbbra is a munkaerő hatékonyságának és termelékenységének javulása a legmeghatározóbb: a vállalatok 94 százaléka számít erre.
A teljes vállalati mintára vetítve visszafogottabb, de szintén erősödő várakozások rajzolódnak ki. A munkaerő hatékonyságának és termelékenységének javulását váró vállalatok aránya 52 százalékra emelkedett (2025: 28 százalék), míg az egyéb költségek csökkenésére 31 százalék számít (2025: 13 százalék).
A munkaerő kiváltására és az árbevétel növekedésére vonatkozó várakozások szintén erősödtek: előbbi 7 százalékról 16 százalékra, utóbbi 8 százalékról 17 százalékra nőtt.
Egyre több vállalat lát lehetőséget az AI alkalmazásában
A mesterséges intelligencia vállalati feladatokba történő bevonhatóságának megítélését mérő egyenlegindex 2026-ban -30 pontot ért el, a -100-tól 100-ig terjedő skálán, szemben a 2025-ös -52 pontos értékkel. A 22 indexpontos emelkedés a vállalatok megítélésének javulását jelzi, ugyanakkor az index továbbra is negatív tartományban maradt.
A változás hátterében elsősorban az alacsony bevonhatóságot jelző értékelések (1-es és 2-es) együttes arányának csökkenése áll, amely 71 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a közepes értékelések aránya emelkedett, míg a magas (4-es vagy 5-ös) értékelések aránya csak mérsékelten változott. Tehát az optimisták aránya nem nőtt, miközben a pesszimistáké jelentősen csökkent.
A vállalatméret szerinti bontás alapján a mikrovállalatok körében a legkedvezőbb a megítélés, ahol az egyenlegindex -16 pontot ért el. A közép- és nagyvállalatok esetében az index -24 pont, míg a kisvállalatok körében -38 pont volt. Ágazati bontásban az egyenlegindex az iparban -67 pontról -33 pontra, az építőiparban pedig -65 pontról -26 pontra emelkedett, ami mindkét ágazatban a mesterséges intelligencia vállalati feladatokba történő bevonhatóságának kedvezőbb megítélését jelzi.
Ezzel összhangban az alacsony bevonhatóságot jelző értékelések aránya az iparban 81 százalékról 56 százalékra, az építőiparban pedig 81 százalékról 63 százalékra csökkent, miközben a közepes értékeléseké mindkét ágazatban emelkedett. Ez a tendencia összhangban áll az előző cikkünkben bemutatottakkal, amelyek az AI ipari és építőipari térnyerését, valamint a technológia alkalmazásának bővülését jelezték.

Az AI-t használó vállalatok 82 százaléka tervezi további mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások használatát, habár ez az arány magas, az előző évhez képest érdemi változás nem történt. A vállalatméret szerinti bontásban a közép- és nagyvállalatok körében a legmagasabb a további AI-alkalmazásokat tervezők aránya (93 százalék), míg a kis- és mikrovállalatoknál ez az arány 78–80 százalék.
Ágazati bontásban a kereskedelemben figyelhető meg a legnagyobb nyitottság ezen a téren, ahol a vállalatok 87 százaléka (2025: 74 százalék) tervez további AI-alkalmazásokat, szemben az ipar 84 százalékos és az építőipar 67 százalékos arányával.
Két mintázatot érdemes továbbá kiemelni. Egyrészt a nagyobb vállalatok körében erőteljesebbnek mutatkozik az AI további alkalmazására irányuló szándék, és több gazdasági hatást (munkaerő kiváltását, árbevétel-növekedést) várnak. Másrészt a kereskedelemben 2025-höz képest valamennyi vizsgált hatás tekintetében jelentősen erősödtek a várakozások, és a további alkalmazásra is itt mutatkozik a legnagyobb szándék.