Elkerülhetjük a recessziót, ha nem következik be a legrosszabb forgatókönyv

Nehezített lesz a pálya, de megpróbálják tartani a hiánycélt

Virovácz Péter elmondta, hogy jelen pillanatban, bár nagyon sok bizonytalanság övezi az előrejelzéseket, de reálisabbnak tűnik az MNB által felvázolt makrogazdasági pálya. Kiemelte, hogy a Pénzügyminisztérium jóval korábban készítette el a saját előrejelzését, mint az MNB és a jövőévi költségvetés ezen a korábban elkészített előrejelzésen alapul. Akkor pedig, amikor ez az előrejelzés elkészült, még reálisnak tűnt – tette hozzá.

Az a makropálya, amit akkor felvázolt a Pénzügyminisztérium egybeesett az akkori piaci konszenzussal. Azóta azonban nagyon sok minden meg változott, legyen szó akár az energiaárak további berobbanásáról; a különböző árváltozásokról; a felerősödő recessziós félelmekről, mindezek pedig átrajzolják a komplett makrogazdasági pályát 2023-ra is. Ebből a szempontból tehát jelenleg a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése közelebb áll a piaci konszenzushoz

fogalmazott.

Az euróövezetet illetően azzal számolnak, hogy az eurózóna fog majd olyan negyedéveket produkálni, amikor zsugorodni fog a gazdaság, a GDP – ismertette.

Várhatóan a jövőév első negyedévében van rá esély, hogy zsugorodhat az euróövezet gazdasága és az idei negyedik negyedévben is előfordulhat -sorolta.

Nem beszélünk azonban drasztikus visszaesésről. Különbséget kell viszont tenni recesszió és recesszió között. Két fogalom létezik. Az egyik a technikai recesszió, amikor egymást követő két negyedévben zsugorodik a GDP éves összevetésben. Ez még alapvetően nem jár feltétlenül mély válsággal és nem okoz szükségszerűen rendkívüli fennakadást. Mi alapvetően ilyennel számolunk az euróövezet esetében, tehát az idei év végén – a jövő év elején lehetséges hogy két egymást követő negyedévben zsugorodni fog a gazdaság

húzta alá.

Viszont az alappályánkon mi nem számolunk azzal, hogy zavarok lesznek a gázellátásban, még ha nyilván nem is lesz optimális a helyzet. Nem kalkulálunk tehát azzal, hogy komplett szektorokat kell majd leállítani a gázhiány miatt. Nyilván van ilyen forgatókönyvünk is, de ebben az esetben már mély recesszióról beszélhetünk, ami elbocsátásokkal; a munkanélküli ráta emelkedésével; esetlegesen a bértömeg csökkenésével járna együtt és egy elnyújtottabb kiigazítási periódus jönne utána. Ebben az esetben tehát komoly gazdasági visszaesésről beszélhetünk. Sajnos ennek a forgatókönyvnek is van reális esélye – hangsúlyozta.

Gondoljunk bele, hogyha ipari oldalon korlátozni kell a gázfogyasztást, akkor egész iparágak, teljes gyártósorok állhatnak le, amik így nem termelnek, emiatt munkavállalókat kell elbocsátaniuk. Egy ilyen esemény pedig komoly visszaesést hozhat az egész eurózónában. Ami viszont kétségtelen, hogy  nálunk is okozna fennakadásokat mivel a magyar gazdaság össze van kötve ezzel a gazdasági övezettel

vélekedett

Ez azonban a legrosszabb- nem pedig az alap forgatókönyv. Ez utóbbiban ugyanis az euróövezetben csak egy enyhe technikai recesszióval kalkulálnak, Magyarországon pedig elkerülhetőnek látják a gazdasági visszaesést – tudtuk meg.

Egyelőre úgy tűnik, hogy itthon a fogyasztási, beruházási lendület akár kitarthat az év végéig is, a reálbérek továbbra is növekednek és egyelőre nem látszódik a magas infláció okozta törés a fogyasztási lendületben, sem pedig a magas kamatkörnyezet miatti visszafogottabb beruházási dinamika, bár erre még sor kerülhet az év végéig. Ám pillanatnyilag nem látnak arra utaló jeleket, amelyek nálunk komolyabb visszaesésre utalnak, de még technikai recessziónak is kicsi most az esélye, mindössze egy negyedév lehet amikor előfordulhat kisebb visszaesés – fogalmazott.

A mostani költségvetésben egyébként jelentős kockázatnak látja, hogy egy olyan makrogazdasági pályára épül ami eltér a mai nap realitásaitól.

Jelenleg ugyanis valószínű, hogy:

• lassabb lesz a növekedés üteme;
• magasabb lesz az infláció;
• magasabb az ország energia számlája;
• magasabb az euró-forint árfolyam, emiatt pedig emelkednek a kamatkiadások a költségvetésben;
• valamint nagyobb lehet a magasabb kamatkörnyezet miatt a Magyar Nemzeti Banknak a vesztesége, amit a költségvetésnek jövőre már ki kell pótolni.

Minden fontos pontnál azt látjuk tehát hogy komoly változások jöttek be, ami miatt bizonytalan lábakon áll ez a költségvetés - hangsúlyozta.

Fontos azonban kiemelni, hogy erre már korábban is volt példa az elmúlt években és a kormányzat ezekben a korábbi esetekben is igyekezett tartani a költségvetési célokat

-tette hozzá.

Így lehet, hogy végül teljesen fel fog borulni a várakozásokhoz képest akár a bevételi akár a kiadási oldal, még akár szerkezetében is, de végeredményben én azzal kalkulálnék, hogy valamilyen úton módon a kormányzat megpróbálja tartani az eredetileg kitűzött hiánycélt, csak a pálya lesz egyre inkább nehezített, figyelembe véve a változásokat – húzta alá.

Virovácz Péter szót ejtett a külkereskedelmi mérleg várható alakulásáról is. A KSH nemrég közzétette a külkereskedelem idén májusi alakulásáról szóló első becslését, ami alapján a tavasz utolsó hónapjában enyhén pozitívba fordult a külkereskedelmi mérleg. A vezető elemző azonban kiemelte, hogy jelenleg még csak egy ilyen hónap adatát láthatjuk, és az is csak egy előzetes adat. Májusban pedig a historikus adatok alapján azt mondhatjuk, hogy alapvetően jellemzően javulni szokott a külkereskedelmi mérleg, tehát ilyen szempontból ez a mostani adat nem jelent nagy meglepetést.

Emellett, ha megnézzük a javulás szerkezetét, látható, hogy az import továbbra is jelentősen, 27 százalékkal emelkedik, a meglepő inkább az volt, hogy az export is tudott 28 százalékkal növekedni, ez okozta ezt a pluszt - ismertette.

A kérdés az, hogy a megugró autóipari és elektronikai ipari termelés meddig tarthat ki, azaz hogy a mostani csak egy átmeneti javulás volt, vagy egy tartós trend lesz. Ezt azonban egyelőre nem lehet látni.

Sajnos én látok rá esélyt, hogy ez csupán egy átmeneti változás lehetett, mivel az előttünk álló nyári időszakban jellemzőek a nagy gyárleállások, ezzel párhuzamosan épp ilyenkor a klímahasználat miatt megugrik az energia felhasználás, ami ilyen energiaárak mellett jelentősen tudja emelni az import mértékét. A következő hónapokban tehát van rá esély, hogy visszatér a külkereskedelmi mérlegünkbe a deficit. Így én egyelőre nem lennék optimista ezzel kapcsolatban

fogalmazott.

Ahhoz, hogy tartós változást lássunk két dologra lenne szükség. Az egyik, hogy a világpiaci energiaárak és nyersanyagárak elinduljanak lefelé, aminek egyelőre nem nagyon látni jelét. A másik pedig, hogy megszűnjenek a kínálati zavarok az iparban, ami nyilvánvalóan az export teljesítményünket tudná növelni. Azonban ez utóbbira utaló jeleket sem nagyon látunk – húzta alá.

Számolnak nulla körüli negyedévekkel

Németh Dávid szintén inkább az MNB előrejelzését látja reálisabbnak, mivel folyamatosan romlik az inflációs kilátás.

Ilyen szempontból minél később készül egy előrejelzés, annál magasabb inflációval fog számolni. A kormány által készített költségvetés viszont még inkább áprilisi – májusi adatokon nyugodott – mondta.

Mi inkább 8 százalékos inflációval kalkulálunk jelenleg - ismertette.

A növekedésben a költségvetés 4,5 százalékával szemben, is inkább 2 százalék körüli bővülést prognosztizálunk, alappályán. Létezik azonban egy pesszimista szcenáriónk is, amely recesszióval kalkulál. A kockázati sávunk azonban aszimmetrikus lefelé

– fogalmazott.

A két százalékos növekedést meghaladó bővülésre tehát jóval kisebb esélyt látnak, mint arra, hogy elmarad a növekedés üteme a 2 százaléktól.

A recessziós félelmekkel kapcsolatban elmondta, hogy ha beüt egy európai recesszió, előfordulhat, hogy azért lép fel, mert energiaellátásbéli problémák fognak adódni, ami viszont nálunk is meg fog jelenni valószínűleg, tehát hozzánk is begyűrűzhet egy esetleges nyugat-európai recesszió.

Nálunk most az alapforgatókönyvben viszont nem szerepel technikai recesszió, de számolunk nulla körüli negyedévekkel

– húzta alá.

A költségvetésben kockázatnak látják, hogy kiadási oldalon az energiaár-befagyasztásnak végül mekkora költsége lesz. Emellett ameddig nincs megállapodás az EU-s pénzekről, az is egy jelentős kockázatot jelent, hogy abból a betervezett kétezer milliárd forintból jövőre mennyi fog befolyni a költségvetésbe. Bizonytalanságot jelenthet továbbá, hogy nem lehet még tudni a pontos részleteit, hogyan fogják visszafogni a bürokráciával kapcsolatos kiadásokat, ami egy 500 milliárd forintos költségmegtakarítást jelenthet, itt tehát az a kérdés, hogy ezt valóban át tudják-e majd vinni. Másrészt az is kockázatot jelent, hogy a pedagógusok bérezésével kapcsolatban van egy folyamatosan halasztódó feszültség és kérdés, hogy miből fogják majd a jövőben a pedagógusok bérrendezését megvalósítani. A kamattámogatott hitelek esetében és az államadósság finanszírozásban is van egy jelentős pluszköltség az emelkedő kamatkörnyezet miatt, így ez is egy felfelé mutató kockázat lehet -sorolta.

Pozitív kilátásokra adhat ellenben okot, hogy a gazdaságfehérítés és a magas infláció miatt nőhetnek az adóbevételek, ami jelenthet egyfajta puffert a költségvetésben.