Equilor: az infláció elleni harcról szólhat 2022
Elemzések2022 is az inflációról és annak letörését célzó gazdaságpolitikai intézkedésekről szólhat az Equilor Befektetési Zrt. éves elemzése szerint. Mindez új lehetőségeket teremt a befektetésekben, mert a részvénypiacokon a növekedési papírok felől az értékalapúak felé mozdulhat a kereslet, míg az állampapírok között az inflációkövetőek lehetnek népszerűbbek. Magyarországon az év második felében csökkenhet az áremelkedés üteme, így éves átlagban 4,8 százalékra, míg a gazdasági növekedés a tavalyi ugrást követően 4,5 százalékra mérséklődhet. Az MNB idén is folytathatja a kamatemeléseket, az irányadó alapkamat 4,9 százalékra emelkedhet decemberben. A forint az év eleji erősödést követően egy enyhén gyengülő pályán mozoghat, így az év végén 365 forint körül alakulhat az euró árfolyama.
Alapjaiban lehet más idén a tőkepiac az elmúlt két esztendőhöz képest az Equilor Befektetési Zrt. kitekintő elemzése alapján: a koronavírust szerencsés esetben magunk mögött hagyhatjuk, igaz egy új mutáns bármikor felülírhatja az alapforgatókönyvet.
A korábban bevezetett korlátozások negatív gazdasági hatásai egy ideig velünk maradhatnak, különösen az arra adott korábban nem látott fiskális és monetáris stimulusok, valamint a töredezett ellátási láncok miatt kialakult infláció.
Az áremelkedés üteme globálisan decemberben rekord magasságokban mozgott: az Egyesült Államokban 40 éve nem látott mértékben 7, az Eurózónában az euró bevezetése óta nem tapasztalt 5, míg Magyarországon 7,4 százalékkal emelkedtek az árak éves alapon.
Pénzpolitika
Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a magas infláció miatt elkerülhetetlen a monetáris politika szigorítása: az USA-ban a Fed megkezdheti a szigorítást, így nem csak az új eszközök vásárlását állíthatják le, hanem az alapkamatot is emelhetik, idén összesen három alkalommal.
Az év második felében a rekordmagas mérleg leépítése is elkezdődhet, mely tovább emelheti a kötvénypiaci hozamokat és nyomást helyezhet a kockázatos eszközosztályokra.
Ehhez képest az Európai Központi Bank várhatóan jövőre kezdi meg a szigorítást, és a várható inflációs nyomás miatt 2023-ban Európában is megkezdődhet a normalizáció.
Piacok
A hozamemelkedés negatívan érintheti a jövőben eredményt ígérő növekedési részvényeket, így az Equilor az értékalapú részvények felülsúlyozását javasolja. Ezek közé elsősorban olyan társaságok papírjai tartoznak, melyek a belső értékükhöz, a fundamentumukhoz viszonyítva alacsonyan árazottak a piacon, és jellemzően kisebb szorzószámokon forognak (P/E, P/BV, osztalékhozam), mint a piac átlaga.
Ilyenek például a bankrészvények, vagy az olajtársaságok papírjai. Ezzel szemben a növekedési részvények a piac átlagánál várhatóan gyorsabban növelik nyereségüket, ugyanakkor ezek a társaságok jellemzően nem fizetnek osztalékot, és magas P/E rátán forognak.
Hazai inflácói
Magyarországon is rég nem látott szinten áll az infláció, ráadásul idén választások lesznek, ami előtt újabb pénzeső érkezik a háztartásokhoz, tovább fűtve az első negyedévben az inflációt. Az áremelkedés üteme a folyamatos monetáris szigorítás ellenére idén is magas maradhat.
Számos felfelé mutató kockázat érzékelhető, például az emelkedő energiaárak, az élénk belső kereslet, a megindult ár-bér spirál, illetve a kínálati oldali problémák.
Az Equilor szerint éves átlagában az infláció 4,8 százalék körül alakul, de az első negyedévben láthatunk még 7 százalék feletti számokat is.
Az MNB ezt szigorodó monetáris politikával, míg a kormányzat árkontrollal, bizonyos áruk esetében hatósági árral fékezné. Az Equilor elemzése szerint a jegybanki szigorítás januárban eddig sikeresen erősítette a forintot, mely enyhén visszafoghatja az inflációs nyomást, az árkontrollnak azonban a rövid távú hatása kiszámíthatatlan. Az elemzés szerint akárki nyeri is a tavaszi választást, kénytelen lesz a jelenleginél jóval szigorúbb fiskális politikát folytatni, hogy az államháztartás hiányát az alkotmányban előírt szintre csökkentse, így várhatóan enyhén lassulhat a gazdasági növekedés üteme.
A hiány a járvány hatásainak kezelése miatt tavaly 7 százalék felett alakult, a kormányzati tervek szerint idén 5 százalék alá csökkenhet, amihez azonban a harmadik, negyedik negyedévben a jelenleginél szigorúbb fiskális politikára lehet szükség.
A cél az állami beruházások fokozatos csökkentésével csak részben lehet elérhető, az alacsony hiányszámhoz szükség lenne az uniós források beérkezésére is. Az elemzés rámutat, hogy a lakosság részére nyújtott direkt transzferek kifutnak, és nem zárható ki a támogatások szűkítése sem. A helyzetet nehezíti az állampapírpiaci hozamok folyamatos emelkedése, mely jelentősen drágítja az adósság refinanszírozását.
Gazdaság
A GDP-növekedést az első félévben elsősorban az erőteljes belső fogyasztás hajthatja, majd az ellátási lánc zavarainak enyhülésével a külső kereslet is élénkülhet az elemzés alapján. Török Lajos szerint a belső keresletet jelentős mértékben támogatják az év elején kifizetendő kormányzati transzferek, így a személyi jövedelemadó visszatérítése, illetve a 13. havi nyugdíj. A vállalati beruházások volumene az emelkedő finanszírozási költségek, illetve energiaárak miatt mérséklődhet, az állami beruházások visszafogására pedig az idei év második felében van esély.
A növekedés értelemszerűen lassulhat a tavalyihoz képest, 4,5 százalék lehet az év egészében.
Fontos kérdőjel ugyanakkor az EU Helyreállítási Terv alapján várt források beérkezése körüli bizonytalanság, mely lefelé mutató kockázatot jelent.
MNB
Az MNB a sokasodó inflációs kockázatok miatt tavaly júniusban megkezdte a kamatemelési ciklust.
Az alapkamat az Equilor várakozása szerint 4,9 százalék lehet az év végén, és jövőre is folytatódhat a kamatemelési ciklus, de már jóval kisebb ütemben. Így 2023-ban összesen 30 bázispontos szigorításra lehet számítani.
Forint
A forint árfolyama szokatlanul nagy utat járt be 2021-ben: előbb egészen a 345-ös szintig süllyedt az euró-forint jegyzése, majd az inflációs folyamatok erősödésével, illetve több régiós jegybank agresszív kamatemelései nyomán a 370-es szintet vette célba, és egészen az év végéig ott maradt.
Az év elején indult intenzív forinterősödés egyelőre megakadt, jelenleg a 355-360-os tartományban mozog, mely az enyhén emelkedő, széles kereskedési sáv közepe.
Az Equilor várakozása szerint az év elején folytatódó alapkamat-emelések, illetve a szigorú hangvételű jegybanki üzenetek hatására az első negyedévben erős maradhat a hazai fizetőeszköz.
Az árfolyam könnyen tesztelheti a 345-350-es zónát is, majd a második negyedév végétől lassú, fokozatos forintgyengülés várható, és az euró árfolyama 365 forinton zárhat az év végén.
