Gigantikus haderő-fejlesztés: 3,1 milliárd euróért vett izraeli légvédelmet Görögország

Izraeltől vásárolt többrétegű légvédelemre építi Görögország az évtized legnagyobb katonai modernizációs programját. 

A mintegy 3,1 milliárd eurós „Akhilleusz pajzsa” nevű szerződés nemcsak Izrael történetének második legnagyobb fegyverügylete, de egyben egy formálódó stratégiai szövetség sarokköve is. 

A megállapodás nem egyszerű eszközszállítás: Izrael első alkalommal ad el egy teljes, több rétegű védelmi rendszert,amely a taktikai ballisztikus rakétáktól a cirkálórakétákon át az ellenséges drónok elhárításáig terjed.

• Az Akhilleusz pajzsa nem elszigetelt beszerzés, hanem egy Athén által tavaly bejelentett, 2036-ig tartó, 25–30 milliárd eurós nagyszabású haderőfejlesztési program egyik fontos pillére, amely amerikai F–35-ösöket (20 db), új fregattokat, drónokat és a meglévő F–16-osok korszerűsítését is magában foglalja.
• Görögország régóta a NATO egyik legelszántabb tagja, ha a GDP-arányos védelmi költésekről van szó. A 2014-es walesi csúcson vállalt 2%-os célérték bevezetéstől függetlenül folyamatosan a küszöb fölött költött, a tavalyi évben a görög védelmi kiadás a GDP mintegy 3,1%-át tette ki, az idei évre pedig várhatóan a 3,5%-ot is eléri.

Az Akhilleusz pajzsa megállapodás mind Görögország, mind Izrael számára sokkal több, mint pusztán egy nagyértékű fegyvereladás. Izrael régóta folytatja az ún. „fegyverdiplomáciát”, amely alapján fejlett védelmi ipari termékeit eszközként használja ahhoz, hogy a potenciális vásárlókkal való szorosabb kétoldalú kapcsolatok kiépítéséhez. 

Ez pedig jól beleillik abba az izraeli „periféria-doktrínába”, amely azt szorgalmazza, hogy Izrael a jórészt ellenséges szomszédos államok helyett a levantei régió perifériáján található, nem arab államokkal építsen ki kapcsolatokat, hogy enyhítse elszigeteltségét.

A teljes elemzés ezen a linken tekinthető meg.