Globális szerepre törekszik Hszi Csinping Kínája
ElemzésekHszi Csinping külpolitikája alapvetően meghatározó tényező a 21. század Kína általi geopolitikai és gazdasági térnyerésében.
A kínai elnök a „Kínai Álom” és a „Kínai Nemzeti Újjászületés” elveire építve arra törekszik, hogy Kína újra vezető globális szereplővé váljon.
Ennek érdekében kiterjeszti Kína befolyását azáltal, hogy
globális kezdeményezéseket indít, mint például az „Övezet és Út” kezdeményezés, amely nagymértékben növeli Kína jelenlétét az európai, ázsiai és afrikai régiókban.
Hszi külpolitikájának egyik fő jellemzője az, hogy hangsúlyozza Kína területi integritását és szuverenitását.
Ez különösen érzékelhető a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos vitákban és a Tajvan kérdésében, ahol Kína határozottan ellenzi a külföldi beavatkozást. Emellett az elnök nagy hangsúlyt fektet az „egy Kína” elvére, amelynek értelmében Tajvan Kína elválaszthatatlan része, és minden olyan ország, amely Tajvannal diplomáciai kapcsolatokat tart fenn, az automatikusan kiváltja Kína rosszallását. A kínai elnök külpolitikája azonban nemcsak a területi integritásra és a szuverenitásra összpontosít, hanem a globális vezető szerep megerősítésére is.
Ennek részeként Kína aktívan részt vesz nemzetközi szervezetekben és kezdeményezésekben, például
a Világkereskedelmi Szervezetben, az ENSZ-ben és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is.
Kína továbbá arra törekszik, hogy regionális és globális partnerségeket alakítson ki más országokkal, különösen a fejlődő és feltörekvő gazdaságokkal.
Hszi négy új fogalmat vezetett be a kínai külpolitikába:
- a nemzetközi kapcsolatok „új típusa”,
- szocializmus kínai jellegzeteségekkel,
- globális sorsközösség és békés felemelkedés,
- 2049-ig – a Kínai Kommunista Párt megalapításának századik évfordulójáig – Peking legfőbb prioritása a kínai nemzet nagy megfiatalítása.
Addigra, ahogy azt Hszi ígérte, Kína „szocialista, modern és erős országgá válik”.
Ahogy a kínai elnök fogalmazott:
A kínai jellegzetességekkel rendelkező szocializmus egy új korszakban azt jelenti, hogy a kínai nemzet felállt és meggazdagodott, és nagy ugráson ment keresztül egy erős ország felé.
Kínának még soha nem volt ilyen mély hatása a globális gazdasági fejlődésre. Xi Jinping vezetése alatt Peking kezdeményezte az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot, a Selyemút Alapot és az Új Fejlesztési Bankot, három multilaterális pénzintézetet, amelyek összesen több mint 200 milliárd dolláros jegyzett tőkével rendelkeznek.
Eközben elindította az Övezet és Út kezdeményezést, egy hatalmas, és eddig példa nélküli projektet, amely az eurázsiai kontinens összeköttetésének javítására szolgál.
Végül fontos megjegyezni, hogy a kínai elnök külpolitikája szorosan kapcsolódik a hazai politikájához és a belső stabilitás fenntartásához.
A külpolitika használata a kínai nép körében a nacionalizmus és a párt iránti lojalitás növelését is szolgálja, miközben Kína vezető szerepét és befolyását az ország határain túl is megerősíti.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.
