Hazai kilátások: „a növekedés 2024-ben féllábúnak ígérkezik"

A napokban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megmondta, hogy az idei négy százalékos gazdasági növekedés nem realitás. Azt is hozzátette, hogy nem lesznek megszorítások és a fogyasztás biztosan helyre fog állni. Varga Mihály pedig felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzésében a magyar gazdaságban idén 2,4 százalékos növekedést vár, ami a pénzügyminiszter szerint reális.

A GDP-kilátások kapcsán több bank vezető elemzőjét is megkérdeztünk. Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője a növekedés.hu-nak elmondta:

a jelenlegi éves GDP előrejelzésünk 2,5%, de egyre erősebbek az ezzel kapcsolatos negatív kockázatok.

Bár a negyedik negyedévi, éves és negyedéves összevetésben is stagnáló gazdasági aktvitás önmagában nekik nem okozott meglepetést, a szerkezete kedvezőtlenebb volt a vártnál.

A nem-agrár GDP az előrejelzettnél is jobban csökkent, emellett a januári ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatok sem utalnak a kilábalás egyértelmű megindulására.

Ha a februári konjunktúraadatok a januáriakhoz hasonlóan gyengék lesznek, akkor 1,5-2% közé csökkentjük majd előrejelzésünket.

Mint Tardos Gergely elmondta: a növekedés 2024-ben féllábúnak ígérkezik, fő hajtóereje a fogyasztás lehet, hiszen a bérek vásárlóértéke ismét emelkedik. Az exportot az európai, azon belül is a német gazdaság gyengesége hátráltatja.

A beruházásoktól pedig azért nem várnak sokat, mert több ágazat kapacitástöbblettel küzd, az ingatlanpiac legtöbb szegmensében a korábbi boomot recessziós környezet váltotta fel, miközben a korábbi bőséges és olcsó finanszírozás – EU-s források, támogatott hitelprogramok - elapadt, az elérhető piaci források kamata pedig érdemben magasabb a korábbinál,

a saját forrásból megvalósítandó állami beruházásokra pedig a költségvetés magas hiánya miatt jut kevesebb pénz.

Hasonlóan látja a helyzetet Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is, aki szintén a lakossági fogyasztás fokozatos helyreállására számít. Hozzátette: ezt a reálbérek növekedése teszi lehetővé – 4 százalék körüli infláció mellett 10 százalékos nominális bérnövekedésre számítanak.

A beruházások szintén emelkedhetnek idén, már csak az újrainduló EU pénzek felhasználása, a bejelentett nagyberuházások és az alacsonyabb kamatkörnyezet által kedvezőbbé váló finanszírozási környezet miatt is.

A harmadik tényező, amely segítheti a gazdasági növekedést azaz export növekedése lehet, amit részben a növekvő termelési kapacitások részben pedig az élénkülő külső kereslet - ez inkább a második félévben - tesz lehetővé.

Összességében a Raiffeisennél 3 százalék körüli GDP növekedéssel számolnak, de lefelé mutató kockázatokkal.

Az egyértelmű, hogy a tavalyi visszaesést idén már növekedés követi, viszont a kiugró bővülés még várat magára.

Az Erste elemzői a korábban kalkulált 3,2 százalékkal szemben már csak 2 százalékos GDP bővülést várnak az idei évre. A lassabb kilábalás egyik oka szerintük, hogy a tavalyi utolsó három hónapban elakadt a harmadik negyedévben beindult növekedés, a gazdaság teljesítménye lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest.

Az áthúzódó hatás mellett a globális gazdaság fellendülésének késlekedése is hátráltathatja a bővülést: a Magyarországon működő vállalatok így nem, vagy csak nehezebben tudják kiaknázni a korábban megvalósított jelentős kapacitásbővítések nyújtotta exportlehetőségeket.