Hogyan teljesített az EU és Magyarország gazdasága az év első felében?

A GDP 2025 első negyedévében éves összehasonlításban

az Eurozónában 1,5, az EU-ban 1,6 százalékkal bővült.

A negyedéves változás 0,6 és 0,5 százalékos növekedést mutat. A magyar GDP volumenváltozás kiigazított adata éves összehasonlításban 0,4, haviban pedig 0,2 százalékos csökkenést jelez. Az Eurostat hosszabb távú összevetéssel tendenciákat is bemutat. Néhányat ezek közül is bemutatunk. 

GDP

Negyedéves összevetésben 2025 első negyedében

16 országban nőtt, 7-ben csökkent és 4-ben változatlan maradt a GDP értéke.

2015-öt bázisnak tekintve (2015=100) 2025 első negyedében a magyar GDP 126,2, a lengyel 140,0, a cseh 119,8 és a szlovák 121,1. Az EU átlag 116,2-re emelkedett. A magyar növekedés 10 év alatt tehát magasabb volt az EU-s átlagnál, a V4-ek között a lengyel után a második legnagyobb.

Ipari termelés

Az ipari termelést a 2021 évihez mérve, a cseh és a lengyel érték 2025 májusban magasabb, a magyar és a szlovák alacsonyabb. Az EU-s átlag enyhén javult. (Csehország 101,0, Lengyelország 111,4, Szlovákia 97,0, Magyarország 93,3, EU átlag 101,0). Érdemes megemlíteni a kiemelkedő, 135,5-ös ír értéket. 

Havi összehasonlításban, májusban

az EU-ban 13 országban bővült, 13-ban, közöttük – Lengyelország kivételével – a V4-ekben csökkent

az ipari termelés. A magyar csökkenés a 6. legnagyobb. A legnagyobb, 12,4 százalékos növekedéssel Írország dicsekedhet. 

A magyar gazdasági növekedés fő problémáját éppen az ipar jelentős és tartós visszaesése okozza. Az ipar visszaesésében pedig a kormány által kiemeltként kezelt járműgyártás és akkumulátorgyártás játssza a főszerepet.

Építőipar

A 2021 évi bázishoz mérve 2025 májusban

Szlovákia kivételével növekedés volt,

a legnagyobb Csehországban (105,7), majd Magyarországon (103,8) és Lengyelországban (102,0). A szlovák érték erős visszaesést mutat (79,9).

Havi összehasonlításban, májusban a V4-ekben Lengyelország kivételével növekedés volt tapasztalható. A legnagyobb, 3,9 százalékos csökkenést Németország szenvedte el. 

Az EU-ban összességében áprilisról májusra 1,3 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye. Ez rossz hír az előző havi 3,5 százalékos növekedéshez képest.

Kiskereskedelem

A 2021 évihez mért adatok szerint

a V4-ekben és az EU-s átlagban is enyhe javulás tapasztalható,

bár a V4-ek növekedési értéke – Lengyelország kivételével – nem éri el az EU-s átlagot. A magyar érték 2021-et bázisnak tekintve 101,7. A lengyel viszont 111,3. Havi alapon májusban az EU-s átlagérték az előző havi 0,8 százalékos bővülés után 0,8 százalékos csökkenést mutat. A legnagyobb 4,6 százalékos csökkenés Svédországban történt.

De meglepően nagy a lengyel visszaesés is, 1,9 százalékos. A magyar mérséklődés 1,3 százalékos. Növekedést csak 6 országban tapasztalunk. Közöttük találjuk Bulgáriát 2 százalékos értékkel.

Infláció

Júniusban

a magyar infláció, Szlovákiával együtt 4,6 százalékos volt, ami az EU-ban Románia (5,8 százalék) és Észtország (5,2 százalék) után a 3. legmagasabb érték.

Az EU-s átlag 2,3 százalék, ami 0,1 százalék növekedést jelent az előző hóhoz képest. Csehországban és Lengyelországban enyhén csökkent az infláció. A magyar és szlovák érték növekedett. 

Nézzünk meg néhány, a társadalom szempontjából fontos további májusi és júniusi adatot is!

Néhány társadalmi mutató

*a román adat nincs frissítve

Az EU-s munkanélküliségi szint havi alapon változatlan maradt. A V4-ek között legalacsonyabb szinten Csehországban van, az EU-ban pedig Észtországban a legmagasabb, 7,8 százalékos a munkanélküliség. 

A fiatalkorúak munkanélkülisége továbbra is nagyon magas.

A V4-eken belül az előző időszakhoz képest a cseh érték jelentősen, a magyar enyhén csökkent. Az osztrák, lengyel és szlovák érték emelkedett. A júniusi gazdasági hangulatindex az EU-ban jelentős, egy százalékpontos romlást mutat.

Az osztrák érték például 1,5 százalékponttal gyengült. Viszont a V4-ekben a helyzet kevéssé rossz: a cseh érték kivételével javulást látunk. Romlott továbbá a román adat is. A magyar érték 1,5, a lengyel 1,1 százalékponttal emelkedett. Az EU-s listán

a magyar érték a 21. legmagasabb

megelőzve például a szlovák, dán, német, osztrák és francia értéket is. A foglalkoztatással kapcsolatos várakozások az EU-ban az előző havi szinten maradtak. A V4-ekben a várakozás egyedül Magyarországon romlott 0,9 százalékponttal. A lengyel javulás és a cseh javulás 0,7, a szlovák egy százalékpontos. Javult az osztrák várakozás is, míg a román gyengült.

Az EU-s rangsorban Magyarország így is a 20. helyen van, megelőzve például Ausztriát, Németországot és Franciaországot.

Összeségében a kép rendkívül vegyes, tükrözve a jelentős környezeti bizonytalanságokat. Az EU-ban az első negyedben nőtt a GDP, májusban emelkedett az ipari termelés és júniusban enyhén javultak a foglalkoztatási várakozások.

Nőtt viszont júniusban az infláció és májusban a munkanélküliség. Csökkent továbbá májusban az építőipar és a kiskereskedelem teljesítménye, és pesszimistábbá válták júniusban a gazdasági várakozások. A magyar adatok is vegyesen zártak, bár többségük inkább romlott. Negyedéves, illetve havi alapon

• a GDP 
• az ipari és az építőipari termelés
• a kiskereskedelmi forgalom
• az infláció
• a foglalkoztatás várakozási index romlott,
• a fiatalkorúak munkanélkülisége, valamint
• a gazdasági várakozások hangulatindex javult,

a munkanélküliég pedig nem változott.

A következő Eurostat jelentés augusztus 26-án várható.