Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Így látják a szakértők az MNB kamatdöntését!

Elemzések14 percenövekedés.hu

Az MNB Monetáris Tanácsa ma is változatlanul, 5,50 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A döntés nem jelentett meglepetést, hiszen összhangban állt várakozásokkal és a piaci konszenzussal - derül ki a Növekedés.hu-nak megküldött szakértői elemzésekből.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének összefoglalója:

Mind a döntést részletező monetáris tanácsi közlemény, mind a jegybankelnöki sajtótájékoztató a körültekintő és adatvezérelt monetáris politikai megközelítést indokoltságát hangsúlyozta. Ennek kapcsán az energiaárak magas szintje és volatilitása, a bizonytalan nemzetközi hozamkörnyezet, illetve a külső feltételek bizonytalansága került kiemelésre, hozzátéve, hogy a hazai kockázati megítélés és az inflációs kilátások fennmaradása, illetve a külső környezetet övező bizonytalanság oldódása együttesen növelik a monetáris politika mozgásterét. Ezeket majd a decemberi Inflációs Jelentés alapján értékelik a jegybankban.

Az MNB szerint a hazai kockázati megítélés stabil maradt az elmúlt hónapok során. A költségvetés megerősítette az euróbevezetés iránti elkötelezettséget, ami növelheti a monetáris politika mozgásterét.

A fenti üzenetek alapján úgy tűnik, hogy a jegybank kész a kamatkondíciók enyhítésére, csak egyelőre ennek a külső körülmények akadályát képezik. Az óvatos hangvétel fenntartása mellett a jegybank tehát „kinyitott egy ajtót” abba az irányba, hogy a következő lépés – a globális tendenciákkal ellentétesen – nálunk az enyhítés lehet. A sajtótájékoztatón az is kiderült egyébként, hogy ezúttal a tartás melletti döntés nem volt egyhangú. 

A lazítás irányába mutató óvatos hangvételű üzenet bekerült az előretekintő iránymutatásba is:

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez. A kedvező hazai kockázati megítélés és inflációs kilátások fennmaradása, illetve a külső környezetet övező bizonytalanság oldódása együttesen növeli a monetáris politika mozgásterét, amelyet a Tanács a decemberi Inflációs jelentés alapján fog értékelni. 

A mai ülés után valamelyest nőtt a valószínűsége annak, hogy decemberben kamatot vág a jegybank. Ugyanakkor véleményünk szerint a csak lassan oldódó bizonytalanságok, a várt globális kamatemelések és a lassan tovább emelkedő hazai infláció az elkövetkező hónapokban még továbbra is szűken tartja a jegybank mozgásterét. A monetáris enyhítések folytatására leghamarabb márciusban, de inkább a jövő év második felétől látunk lehetőséget. Mindenesetre a forint erőteljes gyengüléssel reagált a megszokottnál valamivel lazább hangvételre. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának kommentje:

Mai kamatdöntő ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa változatlanul, 5,5 százalékon hagyta irányadó rátáját. A döntés megfelelt az egyöntetű piaci várakozásoknak, a kamat változtatására nem is lehetett számítani. Bár a 2,0 százalékos, a jegybanki célsáv alját jelentő infláció aránylag magas reálkamatot jelent és ezáltal lehetővé tette volna a monetáris politika lazítását, ám több olyan szempont is van, ami a kamatvágás ellen szólt. Ezek közül az első a világpiaci energiaárak magas szintje, aminek részben már megjelent a hatása az inflációs adatokra (itt gondolhatunk például az üzemanyagárakra), részben viszont a következő hónapok inflációját húzza majd felfelé. A magas energiaárak miatt az idén szigorított már az EKB és a Fed, sőt a cseh jegybank is. Ez csökkenti a magyar gazdaság kamatelőnyét, így szintén a szigorítás ellen hat, bár van még akkora kamatelőnyünk, hogy ha csak ezen múlna, lehetne vágni.

A jegybanki döntések fontos összetevője a forint árfolyamának alakulása is, hiszen ez egy kis, nyitott gazdaságban, mint amilyen hazánk is, nagymértékben hat az inflációra. A forint árfolyama az elmúlt időszakban stabilan alakult, ebben azonban benne van a változatlan kamatszint fenntartásával kapcsolatos várakozás.

Ami viszont a mai döntés kapcsán fontosabb volt, az a jegybank kommunikációja a jövőre nézve. Bár a decemberi kamatcsökkentés esélye az elmúlt időszakban az energiaárak alakulása miatt jelentősen csökkent, a következő időszak monetáris politikájával kapcsolatos üzenetek meghatározóak lehetnek a forint árfolyama szempontjából. Ha ugyanis a jegybank decemberben nem csökkeni irányadó rátáját, akkor várhatóan legközelebb legkorábban márciusban fogja, hiszen ebben az esetben érdemes megvárnia az árrésstop kivezetésének inflációs hatását, illetve az év eleji átárazások mértékét.

Az előző kamatdöntő ülést követő tájékoztatón kiemelt téma volt az új költségvetés, illetve az ország kockázati megítélésének alakulása. A 4,9 százalékos tervezett hiány a piacokat megnyugtatja, ennek teljesülése és a hiány további lefaragása az alacsonyabb kamatszint irányába mozdíthatja el a gazdaságot. Az ország kockázati megítélése is javult az elmúlt időszakban, amire rámutat az is, hogy a forint a növekvő világpiaci energiaárak mellett is stabil tudott maradni.

A mai tájékoztatón Varga Mihály azt emelte ki, hogy a kedvező kockázati megítélés, a benyújtott költségvetés és az infláció kilátások változatlansága növelik a monetáris politika mozgásterét. Ugyanakkor az energiaárak magas szintje, illetve a gazdaságpolitikai bizonytalansága óvatos, adatvezérelt megközelítést igényel. Az elmondottak számomra a vártnál lazább üzenetet hoztak, hiszen egyértelműen a jegybanki mozgástér meglétét emelték ki, a jegybank azonban nem köteleződött el sem a kamatvágás, sem a kamattartás mellett – ezt az új Inflációs Jelentés és az addigi események alapján döntik majd el. A lazább kommunikációt támasztja alá az is, hogy a mai ülésen nemcsak a tartás, de a kamatcsökkentés is felmerült lehetséges opcióként és a döntés nem is volt egyhangú.

A mai kamatdöntés, illetve inkább annak indoklása jelentősen növelte a decemberi kamatcsökkentés valószínűségét, hiszen a jegybank kommunikációja a tájékoztatón és a közleményben is a növekvő mozgásteret emelte ki. Ez tehát mindenképpen meglepetést és a vártnál lazább hangnemet jelent. Most tehát valószínűbb, hogy decemberben lesz kamatvágás, mint hogy nem – a mai kamatdöntés előtt ennek az ellenkezőjét gondolhattuk. Ez azonban biztosra nem vehető, tekintettel a bizonytalan pénz- és tőkepiaci helyzetre, a várt inflációs sokkhatásokra (adóemelések, üzemanyag, árrésstop), illetve a nemzetközi kamatkörnyezetre. Ezt követően jövőre még két kamatcsökkentés várható, ám ennek pontos nagyságát befolyásolja a világpiaci energiaárak alakulása, illetve a hazai infláció változása. A jegybanki laza kommunikáció nyomán nem meglepő, hogy a forint kismértékben gyengült a tájékoztatót követően az euróval szemben.

Varga Zoltánnak, az Equilor Smart senior elemzőjének reagálása

A vártnak megfelelő döntést hozott a jegybank. Az alapkamat 5,5 százalékon, az overnight jegybanki betéti kamat 4,5 százalékon, az overnight fedezett hitel kamata 6,5 százalékon maradt.

Fontos változás volt a közleményben. A megjelent közlemény utolsó bekezdése módosult, a jegybank megismételte, hogy:

a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez. 

Ugyanakkor hozzátették: a kedvező hazai kockázati megítélés és inflációs kilátások fennmaradása, illetve a külső környezetet övező bizonytalanság oldódása együttesen növeli a monetáris politika mozgásterét, amelyet a Tanács a decemberi Inflációs jelentés alapján fog értékelni.

Már ma is szóba került a kamatvágás lehetősége. Varga Mihály az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy két előterjesztés volt, az egyik kamattartásról, a másik kamatvágásról szólt. Hozzátette, hogy a mai döntés nem volt egyhangú.