Közgazdászok figyelmeztetnek: a befektetők alábecsülik a Fed elleni támadások kockázatait

A Financial Times friss felmérése szerint a befektetők még nem árazták be azokat a kockázatokat, amelyek Donald Trumpnak a Federal Reserve (Fed) elleni támadásai nyomán kialakulhatnak. Ilyen kockázat például a magasabb infláció és az amerikai állampapírokba vetett bizalom megingása.

A világ legerősebb jegybankja ellen indított elnöki támadások az üzleti lap szerint aggodalmat keltenek, mert a Fed kamatpolitikája sérülhet és instabillá válhat a monetáris politika.

A 94 amerikai és európai közgazdász részvételével készült felmérés szerint sokan attól tartanak, hogy az erős nyomásgyakorlás tartós változást idéz majd elő a Fed működésében, ennek nyomán pedig a jövőben a munkahelyek és az állami hitelfelvételi költségek csökkentése élvezhet előnyt. A folyamat felgyorsulhat, miután Jerome Powell elnöki mandátuma a jövő év májusában lejár.

A Fed a kormány bábjává válik – nyilatkozta Christiane Baumeister, a Notre Dame-i Egyetem közgazdásza. Több más résztvevő „káosznak” és „katasztrófának” nevezte az amerikai monetáris politika jövőjét.

Eközben Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a francia Radio Classique-nak nyilatkozva elmondta, hogy a Fed függetlenségének bármilyen elvesztése súlyos veszélyt jelentene az amerikai és a globális gazdaságra. Mint Lagarde fogalmazott, aggasztó lenne, ha az amerikai monetáris politika már nem lenne független, és ettől vagy attól a személytől függne.

Hasonlóan az első ciklusához Trump a második elnöki ciklusában is többször keményen bírálta a Fedet, „ostobának” nevezve Jerome Powellt, amiért a jegybank elutasította a kamatcsökkentést. Trump először márciusban majd júniusban bírálta a kamatpolitikát, és nyílt felszólítást is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogy jelentősen csökkenteni kell az alapkamatot.

A Fehér Ház augusztus végén tovább fokozta a nyomást azzal, hogy bejelentette Lisa Cook-nak, a Fed egyik vezetőjének azonnali elbocsátását. Cook megtagadta a távozást, és jelenleg bírósági úton küzd, amit jogi szakértők egyfajta próbának tekintenek arra vonatkozóan, mekkora hatalmat gyakorolhat a Fehér Ház a jegybankra.

A múlt héten felvett online felmérésben egyetemi és a privát szektorban dolgozó közgazdászok vettek részt. A 94 válaszadóból 89-en úgy vélték, hogy a konfliktus már most is ártott a Fed hitelességének.

A közgazdászok több mint negyede attól tart, hogy Trump 2029-es elnöki mandátumának végére a Fed már nem lesz képes arra, hogy politikai befolyástól mentesen határozza meg az amerikai hitelfelvételi költségeket. Ugyanakkor a szakemberek csaknem fele szerint még túl korai megmondani, milyen állapotban lesz a jegybank addigra. A megkérdezettek 28 százaléka óvatosan optimista, úgy gondolják, bár a Fed függetlensége csökkenhet, még képes lesz ellátni a feladatát.

A felmérésben résztvevők 52 százaléka arra számít, hogy a Fed fókusza már a jövő évben megváltozik, miután Powell mandátuma lejár. Úgy vélik, a jegybank nagyobb hangsúlyt fektet majd az alacsonyabb állami hitelfelvételi költségekre és a munkahelyekre, „az árstabilitás rovására”.

A közgazdászok között konszenzus van abban, hogy Trump nyomásgyakorlása – amennyiben az a jegybank függetlenségének gyengüléséhez vezet – súlyos károkat okozhat a világ legnagyobb gazdaságának. Ez az, amiben a legtöbb közgazdász egyetért – hangsúlyozta Rüdiger Bachmann, a Michigani Egyetem közgazdasági professzora, aki szerint a Fed függetlensége alacsonyabb és kiszámíthatóbb inflációt, valamint pénzügyi stabilitást eredményez.

A válaszadók 42 százaléka szerint Trump támadásai inflációt keltő erőket szabadíthatnak el, míg 35 százalékuk az amerikai államkötvényekbe vetett befektetői bizalom esetleges elvesztését tartja a legnagyobb kockázatnak. Mindössze egyetlen válaszadó mondta azt, hogy Trump a Fed függetlensége elleni támadásai nem jelentenek érdemi kockázatot a gazdaságra nézve.

A Fed 1951 óta jogosult arra, hogy a kamatokat politikai nyomástól mentesen állítsa be. Bár az elmúlt évtizedekben több amerikai elnök is szorgalmazta az alacsonyabb hitelfelvételi költségeket, egyikük sem volt annyira nyílt, mint Trump. Az elnök egyszázalékos kamatszintet szeretne, hogy ezzel „felpörgesse” a gazdaságot és több százmilliárd dollárral csökkentse a kormány refinanszírozási költségeit.

A felmérésben résztvevő közgazdászok négyötöde meg van győződve arról, hogy a pénzügyi piacok eddig csak részben vagy alig árazták be a Fehér Ház jegybankra gyakorolt beavatkozásait, míg további 12 százalékuk szerint a támadások kockázatai egyáltalán nincsenek még figyelembe véve.