Nagymértékben "számít" a nagyvállalatokra és a milliárdosokra a 2027-es költségvetés

Jelentős kiadáscsökkentés lesz a kiadási oldalon, de a bevételin is a 2027-es költségvetésben, hogy az igazságosság jegyében valósuljon meg a gazdaságpolitika - hangúlyozta Kármán András pénzügyminiszter a jövő évi költségvetést ismertető háttérbeszélgetésen. 

Alapvetően a költségvetési hiány csökkenése annak lesz majd köszönhető 2027-ben, hogy a büdzsé kiadási oldalát jelentősen mérsékelni akarja a kormány, de a pozitív folyamatokhoz a bevételi oldal is hozzájárul majd. A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a legnagyobb kockázat a nemzetközi energiárak alakulása, mely több oldalról is érzékenyen érinti a magyar gazdaságot, a rezsivédett árak maradnak. Tartalékot is tervez a kormány a költségvetésbe, amely jelenleg 300 milliárd forint. A tervezett négy százalékos kiadáscsökkentés jelentős mozgásteret adhat majd. Ez így áll össze: másfél százalék az előnytelen, pazarló kiadásokból jön ki, 0,9 százalékos tétel pedig úgy jön össze, hogy 15 százalékos lesz a társasági adó a nagyvállalatok számára, a magánszemélyek vonatkozásában pedig a vagyonadó bevezetése segít erre rá. Kármán András hozzátette: segíti a deficit csökkentését az is, hogy a korábbi "nagy tételek" nem ismétlődnek jövőre, ez 1,4 százalékos tétel. 

Az állam magán is spórolni akar: a kormányzati szektor kiadásai a GDP 51,2 százalékáról 47,3 százalékára mérséklődnek a következő esztendőben. Egy legutóbbi tenderen például harmadára sikerült lefaragni a kivitelezési költségeket egy autópálya építése kapcsán - hozta a példát a pénzügyminiszter, aki hangsúlyozta: az államadósság GDP-arányosan növekvő trendje megfordulhat jövőre, a gazdasági növekedés is hozzájárul ehhez. 

Kármán András kiemelte még, hogy a gazdaságot fenntartható növekedési pályára kell állítani. Egyedüálló esélyt ad erre az uniós források felszabadulása, utóbbi kulcstényetője lesz a gazdaságpolitikának.  4,9 százalékos ESA-hiány a kitűzött cél, a GDP-arányos adósságráta pedig 77,5 ről, 77,2-re csökkenhet majd. A középtávú kitekintések pedig az alábbiak: 2030-ra a hiány 2,8 százalékra mérséklődhet, az adósságráta pedig 2030-ra 74,9 százalékra mérséklődhet. 

Barabás Gyula államháztartási államtitkár a fentiekhez hozzáfűzte: a beruházások 5,7 százalékkal növekedhetnek, az idei 2 százalékos visszaesés után, az export 4,4 százalékkal bővülhet 2027-ben, míg az import 5,5 százalékkal lehet magasabb az idei értéknél. Ugyanakkor a háztartások fogyasztási kiadásai 4,1 százalékkal növekedhetnek, a 2026-os 4,5 százalékos bővülés után. A felsorolásból ki is derül, hogy 2027-ben a gazdaságnak három motorja lesz: fogyasztás, beruházás és export. A bruttó átlagkereset 5,5 százalék lehet, a 2026-os 9,2 százalék után. 

Kövesdy Attila adóügyekért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy csak egy új adó lesz jövőre, ez pedig a vagyonadó. Lesz reklámadó is, ám ez nem új fizetési kötelezettség, a kulcsa azonban nulla százalékról emelkedik 3,75 százalékra. Két adókulcs lesz a társaságok esetében: a nagy árbevétellel bíró cégek esetében 15 százalékos lesz a kulcs, ez 180 milliárd forintos éves forgalmat feltételez. Ezen összeg alatt marad a 9 százalékos, jelenlegi kulcs.