Százezrek halálát lehetett volna elkerülni - Magyarország az unió sereghajtói között  

Az Eurostat adataiban az egyes országok adatai között ugyanakkor jelentős eltérések vannak.A legrosszabb értéket, a 100 ezer lakosra jutó 543,3 elkerülhető halálesetet Lettországban találjuk.A rangsorban visszafelé a második helyen Románia áll 519,3 esettel, a harmadikon pedig Magyarország. Hazánkban a 100 ezer lakosra 511,8 fő elkerülhető és megelőzhető haláleset jut az uniós statisztika szerint.A legalacsonyabb - és így a legjobb - értékekkel Svédország (169,3), Olaszország (176,7) és Luxemburg (180,2) dicsekedhet.A megelőzhető halálesetek okai között jelentős arányt képviselnek az egészségtelen munkahelyek. Olyanok például, ahol a munkavállalók rákkeltő anyagokkal, például azbeszttel, veszélyes vegyszerekkel dolgoznak és hiányzik a cégnél a megfelelő egészségvédelem.

Ezekről a munkahelyekről nincsenek országokra bontott adatok, de a hazai gyakorlatból tudjuk, hogy ilyen munkahelyek nálunk is szép számmal fordulnak elő.

Az alábbi táblázatban a 100 ezer lakosra jutó összes, ezen belül a megelőzhető és a kezelhető betegségekben elhunyt 75 év alattiak adatait látjuk 3 éves időtávon, néhány ország esetén.

  Forrás: Eurostat 2025.03.21.

A felsorolt országok között 2020-ról 2022-re hat országban javultak a 100 ezer lakosra jutó, az összes kivédhető halálozásra vonatkozó adatok. 

Ami különösen érdekes, hogy a helyzet romlását Németország és Dánia esetén láthatjuk. A magyar érték javulása az összes kivédhető esetre 13,8 fő, ebből a megelőzhető esetekre 11,8 fő és a kezelhetőkre 2 fő. Jelentősebb javulást láthatunk ezzel szemben Csehország és Lengyelország esetén. Az összes kivédhető esetre a cseh javulás adata 32,6 fő, a lengyel pedig 35,2 fő.

Összességében a V4 országok között az EU-s átlaghoz viszonyítva a magyar adat a legrosszabb: a magyar veszteség 100 ezer főre vetítve 254, a cseh 50,8, a lengyel 125,9 és a szlovák 163,6 fővel több, mint az EU-s átlag. Ezek az adatok 2022-ből származnak.Az egészségügyre fordított forrásokat tekintve viszont vannak már frissebb, 2023-as adatok is.

Az Eurostat április 23-i elemzése szerint Magyarország 2020 óta egyre kevesebbet fordít GDP arányosan egészségügyre: a 2020. évi 6,3 százalék 2023-ra 4,1 százalékra csökkent.

Ezért feltételezhető, hogy a megelőzésre és a kezelésre fordított GDP-arányos ráfordítás is csökkent, aminek hatása lehetett a 2023-2024. évi elkerülhető halálozások nagyságára is.

Végül érdemes az adatokkal kapcsolatban egy másik EU-s elemzést is idézni. Ez az országok GDP-arányos megelőző egészségügyi ráfordításait mutatja, szintén 2022-ben.A korai megelőzés nyilván segít elkerülni a korai halálozást. A ráfordítás magyar értéke csupán a GDP 0,19 százaléka. Ezzel a 23. helyen állunk a 27 tagország alkotta uniós listán. Az EU-s átlag 0,57 százalék.A cseh adat 0,46, az osztrák 0,83, a svéd 0,39 százalék.

Nyilvánvalóan a GDP arányos ráfordítás nem nyújt teljes képet, hiszen legalább ugyanilyen fontos lenne a ráfordítások tényleges tartalmának ismerete, vagyis az, hogy mire költik a kormányok a betegségek megelőzésére elszámolt összegeket, azaz mekkora a ráfordítások hatékonysága. Érdekes példa erre a német adat.Németország GDP arányosan a legtöbbet, a GDP 0,99 százalékát fordítja megelőzésre, mégis növekedett az összes és ezen belül a megelőzhető halálozások száma 2020-ról 2022-re.Az elkerülhető halálozások magas száma rontja a demográfiai adatokat, hozzájárul a népességfogyáshoz.

De a rendelkezésre álló munkaerő létszámát is csökkenteni, gyengíti a gazdasági növekedési esélyeit. Éppen ezért kiemelt gazdasági és társadalmi érdek a megelőzhető halálozások számának gyorsabb csökkentése.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.