Akár más területeken is visszavonulót fújhat Ukrajna a BBC kijevi tudósítója szerint
Globál
Komoly kérdéseket vet fel Avgyijivka eleste. Láttunk már hasonló helyzetet Liszicsanszk és Szeverodonyeck orosz megszállását követően, most azonban egészen más szelek fújnak a világpolitikában mint 2 vagy akár 1 évvel ezelőtt. Hozhat-e fordulatot a háborúban az ukrán visszavonulás?
Mint azt korábban a Növekedés.hu-n is megírtuk, az ukrán hadsereg új főparancsnoka kiadta a parancsot a visszavonulásra, így a védők feladták a hónapok óta ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Avgyijivkát. A teljesen lerombolt, valaha néhány tízezres lakosságú város felett azóta teljesen átvették az irányítást a bevonuló orosz csapatok.
Oroszország ezzel régóta nem látott győzelmet könyvelhet el, ám éppúgy, mint tavaly Liszicsanszk és Szeverodonyeck elfoglalása után, most is felmerül a kérdés: Hozhat-e fordulatot az orosz hadisiker?
A BBC elemzésében épp ezért számba vette a lehetséges forgatókönyveken.
Ki bírja tovább?
A brit hírportál cikke mindenekelőtt azonnal rávilágít a tényre, hogy a méretkülönbség Oroszországnak kedvez.
Mint írják Oroszország 144 milliós lakossága több mint négyszer akkora, mint Ukrajnáé. Így annak ellenére, hogy az elmúlt 2 évben katonák ezreit veszítették el, Moszkva szinte azonnal pótolta őket. Eközben az ukrán erők is szenvedtek veszteségeket, bár nem olyan mértékben, viszont kisebb az a lakosság, amelyből ezeket a veszteségeket pótolni tudja. A háború eközben egyre inkább egy olyan konfliktussá alakult, ahol a másik fél erőinek a felőrlése a cél, így az vált a kérdéssé, hogy ki bírja tovább.
Más szelek fújnak
Mindemellett Ukrajna korábban is szenvedett el hasonló mértékű területi veszteséget, emlékezzünk csak vissza Bahmut elestére, illetve mint a cikk elején is írtuk Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalására. Ez utóbbiak esetében is felmerült a kérdés, hogy beállhat-e fordulat a háborúban, változás azonban nem történt. Folytatódott az állóháború, sőt Liszicsanszk és Szeverodonyeck ostromát követően komolyabb ukrán sikerek következtek.
Most azonban a helyzet kissé megváltozott – vélekedik a BBC kijevi tudósítója.
Akkor (több, mint egy évvel ezelőtt) a nyugati fegyvertámogatások gyors beáramlása hozta el elsősorban az ukrán sikereket és tette lehetetlenné az orosz offenzíva folytatását, jelenleg viszont közel sem olyan intenzív a nyugatról érkező támogatás.
A globális politikai hangulat pedig mint látjuk nagy hatással van a csatatereken zajló eseményekre.
Az Egyesült Államok -amely élen jár Ukrajna fegyverekkel való ellátásában-, ugyanis épp egy kritikus fontosságú döntés előtt áll, hiszen egy 95 milliárd dolláros, Ukrajnának nyújtott segélycsomagot még mindig nem hagytak jóvá Washingtonban. Eközben más nyugati szövetséges országok azért küzdenek, hogy pótolják a fegyverek és lőszerek terén kialakult hiányt.
Ez azt jelenti, hogy az ukránoknak takarékoskodniuk kell a lőszerrel, miközben az egyre alacsonyabb morált is kezelniük kell valahogy. Épp ezért akár az is elképzelhető, hogy nem Avgyijivka volt az egyetlen olyan pontja a frontvonalnak, ahol Kijev a visszavonulást fontolgatja.
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is egész Ukrajnára igényt tart, és mint a BBC tudósítója írja, továbbra is meg van rá az esély, hogy a Kreml vezetője elérheti a célját.
Válaszút előtt
Mindezek pedig együttesen válaszút elé állíthatják a nyugati szövetségeseket: vagy helyreáll a nyugati egység annak érdekében, hogy megakadályozzák Ukrajna területének a teljes megszállását, vagy ezzel épp ellenkezőleg felerősödhet a szkepticizmust aziránt, hogy Ukrajna soha nem tudta megnyerni ezt a háborút, annak ellenére, hogy rendkívüli ellenállást tanúsított Avgyijivkában és sok más területen.
