Új lehetőségek előtt Indonézia: a Trump-vámok árnyékában felgyorsul az EU-megállapodás

Az Indonézia elnökével közös július 13-i brüsszeli sajtómegjelenése előtt kiadott nyilatkozatában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a két fél „politikai megállapodásra jutott a kereskedelmi megállapodás előrehaladását illetően”.

Hangsúlyozta, hogy egy „ingatag világban” Európa és Indonézia „a nyitottság, a partnerség és a közös jólét útját” választották.

A megállapodás új piacokat nyit meg és több lehetőséget teremt vállalkozásaink számára. Emellett segíteni fog abban is, hogy megerősítsük a kritikus nyersanyagok ellátási láncait, amelyek létfontosságúak Európa tiszta technológiai és acélipara számára

– fogalmazott von der Leyen.

Prabowo Subianto indonéz elnök megjegyezte: a két fél „készen áll a megállapodás véglegesítésére”, amely „támogatni fogja erőfeszítéseinket iparaink fejlesztésére, munkahelyek teremtésére és a fenntartható fejlődési céljaink megerősítésére”. Von der Leyen társaságában szólva Prabowo hozzátette, hogy

az Európa és Indonézia közötti gazdasági partnerség „nagyon fontos hozzájárulást fog jelenteni a világgazdasági és geopolitikai stabilitáshoz”. 

Vonder Leyen a Prabowóval közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az EU és Indonézia közötti kereskedelmi kapcsolat „jelentős, kiaknázatlan potenciállal” bír. „A mezőgazdaság, az autóipar és a szolgáltatások területén működő vállalkozások rendkívül kedvezően fogják érzékelni a változást” – fogalmazott. 

Az Indonézia és az EU közötti CEPA 21 együttműködési területet ölel fel, beleértve

az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, a befektetéseket, a vámeljárásokat, a digitális kereskedelmet és a fenntartható növekedést.

A tárgyalások 2016 júliusában kezdődtek, ám azokat számos politikai nézeteltérés hátráltatta, így például Indonézia protekcionista gyakorlatai, valamint az uniós erdőirtásellenes szabályozás. A két fél között kereskedelmi viták is zajlanak Jakarta nikkelérc-kivitelre vonatkozó tilalma, illetve az EU által bizonyos indonéz rozsdamentesacél-termékekre kivetett dömping- és kiegyenlítő vámok miatt.

Ugyanakkor Jakartának és Brüsszelnek egyre sürgetőbb stratégiai ösztönzői vannak a megállapodás lezárására. E tényezők közül a legfontosabb Donald Trump adminisztrációjának agresszív vámstratégiája, amelyre Prabowo és von der Leyen is burkoltan utaltak nyilatkozataikban.

Indonézia 32%-os vámmal szembesült Trump 2025. április 2-i vámszabályozási bejelentése során – ezt az intézkedést az amerikai elnök a múlt héten megerősítette, és a vám augusztus 1-jén hatályba is lép.

Trump új bejelentése sokként érte Jakartát, különösen annak fényében, hogy Indonézia több javaslatot is előterjesztett az Egyesült Államok kereskedelmi hiányának csökkentésére

– amely hivatalosan a magas vámtarifa indoka. E javaslatok között szerepelt egy 34 milliárd dolláros vállalás „új indonéz beruházásokra és vásárlásokra az Egyesült Államokban”, beleértve jelentős mezőgazdasági, energia- és repülőgépipari termékek beszerzését. Jakarta arra is utalt, hogy ebbe beletartozhat egy jelentős, az Egyesült Államokat célzó befektetés az új indonéz szuverén vagyonalap, a Danantara révén. Airlangga Hartarto, Indonézia gazdasági koordinációért felelős minisztere a Washington Postnak úgy nyilatkozott, hogy „Rengeteg dolgot már részletekbe menően egyeztettünk. Mi 180 fokos fordulatot hajtottunk végre, az Egyesült Államok pedig egyáltalán nem mozdult”. 

Az EU szintén 30%-os vámintézkedésre számíthat exportja kapcsán az Egyesült Államok részéről, amely ugyancsak augusztus 1-jén lép hatályba.

A mostani politikai megállapodás az Indonézia és az Európai Unió közötti egyezmény előmozdításáról jól mutatja, hogy Trump viszonossági vámjai – még bevezetésük előtt – globális kereskedelmi átrendeződést indítottak el. Az IEU–CEPA végleges jogi szövegének kidolgozása várhatóan szeptemberre le is zárul, ám a ratifikációs folyamat ennél jóval hosszabb időt igényel. A megállapodás tényleges hatályba lépése ezért 2027 előtt nem valószínű.