Széttöredezett a globális világgazdaság – értékeltek a közgazdászok

Beléptünk a bizonytalanság, a gazdasági rendetlenség korába, amelyben a túlzottan globalizált világ után a széttöredezett világgazdaság és a multipolarizáció kerül előtérbe – mondta Sass Magdolna, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója a 63. Közgazdász-vándorgyűlés világrendről szervezett kerekasztal-beszélgetésén Veszprémben.

Blokkok és régiók

Ebben az új világrendben a fontossági sorrendben a biztonsági kihívások a gazdasági megfontolások elé kerültek, egyre erősebbek a regionális blokkok, az Európai Unió világgazdasági szerepe csökken, emellett a globális Dél felemelkedik, az értékláncok átrendeződnek. Az új világrendben Kína felemelkedése, a sebezhetőség kerülése, az ellátási láncok biztosítása és a Világkereskedelmi Szervezet szerepének csökkenése is a fókuszban áll, emellett jellemző az iparpolitikát segítő állami eszközök és a vámok használata.

A Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett vámháború nem kedvez az olyan kis, és exportorientált országoknak, mint Magyarország, mert megnőtt a világgazdaságban a bizonytalanság, erősödött a világkereskedelem lassulása, az Európába irányuló közvetlen tőkebefektetések pedig csökkennek – fogalmazott a közgazdász. Sass Magdolna szerint bár az Egyesült Államok állítja, hogy új globális kereskedelmi térképet rajzolt, de valójában egymásba fonódnak a gazdasági blokkok, ezeken belül a kereskedelem és a tőkeáramlás vált fontosabbá, a versengő regionalizmus kerül előtérbe.

Nem fogunk visszatérni a 2008-as válság előtti állapotok, erősebb protekcionista időszak köszöntött be – szögezte le a szakember.

Visszaszorulóban Európa

Sass Magdolna kiemelte, hogy Magyarország számára a blokkosodás, az uniós tagság előnyt jelent a közös piac miatt, ugyanakkor az EU részesedése soha nem volt ilyen alacsony a világgazdaságban, dinamizálásra szorulnak az európai gazdaságok is. Magyarország számára több forgatókönyv is elképzelhető az új világrendben annak alapján, hogyan alakul

• a V4 együttműködés
• az Unió versenyképessége
• a keleti nyitás
• és a híd szerep Kelet és Nyugat között,

ugyanakkor a perifériára szorulás veszélye is fennáll.

A Magyarországra jellemző problémák közül a szakember kiemelte, hogy GDP-arányosan nálunk a legmagasabb az állami beavatkozás aránya a gazdaságban, jellemző a választási túlköltekezés, és folyamatosan rászorulunk a külföldi működőtőkére.

Kifulladóban a magyar modell?

Iker Áron, az OGResearch vezető közgazdásza a világgazdasági változásokról szólva a rendezvényen kiemelte: az elmúlt években is láthattuk, hogy a világgazdasági sokkok felgyorsíthatnak olyan folyamatokat, amelyek szükségesek, de politikai okokból végrehajtásukat eddig megpróbáltak halogatni. Ilyen például a ritkafémek beszerzése, vagy az infokommunikációs fejlesztések felgyorsítása.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a blokkosodás, az uniós tagság hosszú távon is előnyös, mert a világgazdaság új problémáit nem egyedül, hanem az Európai Unióval együtt lehet kezelni.

Mint mondta, a magyar gazdasági modell kifulladóban van, mert az alacsony hozzáadott értékű iparban nincs több munkaerő-tartalék, így nincs más választás, mint a magasabb hozzáadott értékű termelés felfuttatása.

Bart István klímapolitikai szakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, az Energiaklub elnökségi tagja hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a klímapolitikában letisztult a kép.

A zöld átmenetben Kína szerepe felerősödött, míg az Egyesült Államok inkább a fosszilis energia felé fordul.

Martin Dale, az Andrássy Egyetem, a KÉSZ Zrt. és a Richter Nyrt. felügyelőbizottsági tagja, a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara volt elnöke szerint a világrendetlenségben és bizonytalanságban is látható stabilitás a magyar kivitel és behozatal szempontjából, mert arányaiban a 2010-es és a 2024-es évet összehasonlítva nem látható nagy eltérés.

Kovács Gyula Mesterséges Intelligencia (MI) szakértő, a Neuron Solutions társalapítója szerint nem annyira rendetlenség, mint inkább bizonytalanság jellemzi a világgazdaságot. Ezekre a változásokra erősít rá az MI, ami olyan horderejű, mint annak idején az elektromosság megjelenése. Ebben a világban kell eldöntenünk, hogy Svájc vagy Portugália példáját tartjuk szem előtt: tehát lemaradunk vagy követjük a váltakozások irányát, és találunk olyan piaci rést, ahol a magyar cégek is megállják a helyüket. Mint mondta, nincs más választásunk, mint alkalmazkodni a változásokhoz, és a jól képzett munkaerő piacán kialakuló piaci réseket ki lehetne használni.