3 ábrán mutatjuk, miért éri meg a horvát cégeknek az euró bevezetése

Turizmus, a horvát gazdaság húzóágazata

A gazdaságon belül meghatározó a szolgáltató szektor, mely a GDP 60%-át teszi ki, illetve a munkavállalók 67%-át foglalkoztatja (1,7 millió foglalkoztatottból 1,14 milliót). Ezen belül a turizmus a GDP 16,1%-át adta 2021-ben Horvátországban. Ez az arány jelentősen lecsökkent a koronavírus-járvány hatására a 2019-es 24,8%-ról, de még ezzel együtt is az EU-n belül a legmagasabb volt (Görögország: 14,9%, Portugália 10,9%, Ciprus 9,3%, csak a legjelentősebb célországokat említve).

2021-ben mintegy 10,6 millió turista érkezett szerte a világból a horvátországi szálláshelyekre (horvát pihenni vágyókkal együtt 12,8 millió fő), mely a járvány miatti közel 70%-os 2020-as visszaesést követően a szektor kilábalását mutatta a járványügyi korlátozások enyhítésével.

Ugyanakkor a járvány előtti években rekordokat döntött a turizmus az országban a külföldi beutazó látogatók számát tekintve (2019: 17,4 millió turista), melyet 2021-ben még nem sikerült a szektornak elérnie.

Régiós összevetésben a 2021-es horvát nemzetközi látogatottság (10,6 millió fő) kiemelkedő Kelet-Közép-Európában, mivel Csehországban és Lengyelországban 2,5 millió külföldi látogatót regisztráltak 2021-ben, Magyarországon, Bulgáriában és Szlovéniában pedig 1,8-1,9 millió főt.

A Statista Research Department adatai szerint a legtöbb külföldi látogató, mintegy 2,7 millió turista 2021-ben Németországból érkezett Horvátországba. Ausztriából és Szlovéniából is sok turista,  1-1 millió körüli érkezett az országba 2021-ben.

A kelet-közép-európai régió országainak lakossága (Magyarország, Lengyelország, Csehország) számára is kiemelt turistacélpont Horvátország.

Összességébe elmondható, hogy a Horvátországba érkező turisták többsége eurót használó országból jött 2021-ben.

Horvátország külkereskedelme

Horvátország külgazdaságilag átlagos nyitottságúnak számít: az export GDP-hez mért aránya 2020-ban 42%, míg az importé 49% volt. Az exportot és az importot egyben számolva a külkereskedelem horvát GDP-hez mért aránya 91%, amely világszinten is átlagos értéknek mondható.

Összehasonlításként a magyar gazdaság nyitottabb: export/GDP aránya 80%, import/GDP 78%, míg a külkereskedelem/GDP 157%.

Ugyanakkor kiemelkedő világszinten Horvátország szolgáltatás-külkereskedelme, mivel annak GDP-hez mért aránya 2020-ban 25% volt, a Világbank által figyelt 102 ország közül a 22. legmagasabb (Magyarország: 26%).

Horvátország szoros külkereskedelmi kapcsolatban áll az Európai Unió, azon belül az eurózóna tagjaival.

Az EU-n belüli kereskedelem a horvát export 67%-át tette ki 2020-ban. Három legjelentősebb exportpartnere termékek esetében Németország (a horvát export 12,8%-át tette ki 2020-ban), Olaszország (12,5%) és Szlovénia (10,4%).

A Horvátországba behozott termékek 77%-a érkezett EU-tagországból. Import tekintetében hasonló a rangsor, mint az exportnál: a horvát import 15,3%-a származik Németországból, ezt követi Olaszország 12,3%-kal és Szlovénia 11,3%-kal.

Ami az EU-n kívülre irányuló exportot illeti, a horvát termékek 9%-a Bosznia-Hercegovinában, 5%-a pedig Szerbiában talál vevőre. Ami pedig a nem uniós országokból érkező importot illeti, a Kínából érkező import részaránya 5%, a Bosznia-Hercegovinából behozott termékeké pedig 3%.

Az UNCTAD (United Nations Conference on Trade and Development) adatbázisa alapján Horvátország 2021-ben 22,8 milliárd dollár értékben exportált és 34,6 milliárd dollár értékben importált, ezzel közel 12 milliárd dollárnyi hiányt halmozott fel külkereskedelmi mérlegében. A horvát külkereskedelmi mérleg 1993 óta deficitet mutat.

A teljes elemzés ITT érhető el.