A BÉT idén is díjazta a kimagasló teljesítményt nyújtó tőkepiaci szereplőket

Az irányadó indexeket alkotó vállalatok teljesítménye válságálló volt, amit a befektetők is értékeltek. A 2022-es visszaesés után rendkívül alulértékeltté váltak a legnagyobb cégek részvényei, és a tavalyi nagy emelkedés után is alacsony értékeltség mellett forognak a magyar bluechipek - fogalmazott a BÉT vezérigazgatója.

Ismertette, hogy az alacsonyabb volatilitás miatt 2023-ban 10-15 százalékkal visszaesett a tőzsdei forgalom globálisan, a magyar piacon a 9,5 milliárd forintos napi átlagforgalom a 2022-es szinttől harmadával marad el.

Tavaly a szabályozott piacon a BÉT részvényeinek tőzsdei bevezetésével együtt négy új kibocsátó jelent meg, összesen 105 milliárd forint értékben, az Xtend piacon három kibocsátó debütált 21 milliárd forintnyi részvénnyel, a hitelpapírpiacon közel 150 új kötvényt vezettek be.

A részvénypiaci kapitalizáció az év végére megközelítette a 15 ezer milliárd forintot, amely 125 százalékkal haladja meg a 2016-os 6616 milliárd forintos szintet. A 9 ezer milliárd forint növekményhez az új bevezetések és tőkeemelések 2560 milliárd forintot, az árfolyamemelkedés pedig 5723 milliárd forintot tettek hozzá.

A magyar lakosság direkt részvénykitettsége 2000 milliárd forintra nőtt és ennek mintegy 70 százaléka a BÉT-en jegyzett papír, az intézményi befektetők részvény kitettsége 2010 óta nem változott jelentősen.

A mintegy 15 ezer milliárd forintnyi kezelt vagyonból 3 milliárd forint van részvényekben ezen belül 15-17 százalék a magyar részvények aránya - mondta el a vezérigazgató.

Nyitó beszédében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kifejtette, hogy álláspontja szerint a kormány 2021 közepén végrehajtott gazdaságpolitikai fordulata nem volt sikeres, és 180 fokos fordulatot sürgetett, visszatérést az előző évtized eredményeihez.

Szerinte az egyensúlyi növekedés visszaállítására, versenyképességi reformokra, a termelékenység növelésére és magas hozzáadott értékű beruházásközpontú gazdaságpolitikára van szükség.

Kiemelte azokat a szektorokat, a gyógyszer- és kreatív ipart, a digitalizációt, a zöld átállást és adatfeldolgozást, amelyek a jövő technológiai átállását támogatják.

Virág Barnabás, a jegybank és a BÉT alelnöke kiemelte: az infláció gyors csökkentése után sem lehet hátra dőlni, és fegyelmezett, a "pozitív reálkamat megfelelő szintjét fókuszba helyező" monetáris politikára van szükség.

A februári 100 bázis pontos kamatcsökkentés kapcsán elmondta, hogy átmeneti gyorsításról volt szó, és a márciusi Inflációs jelentést követően új szakaszba lép a monetáris politika.

A gazdaságpolitika fókuszába az egyensúly tartós helyreállítását kell helyzeni- fogalmazott, hozzátéve, hogy az év első felében az európai gazdaságok gyengélkedése miatt az export kihívásokkal néz szembe.

Az idei gálán az MBH Bank Nyrt. az év befektetési szolgáltatója és az év jelzáloglevél kibocsátója elismerést kapta meg.

Az Erste Bank lett idén az év legnagyobb forgalmú határidős részvénykereskedője, illetve a legnagyobb forgalmú határidős BUX index-kereskedője.

Az év legnagyobb részvénybevezetésének befektetési szolgáltató díját megosztva a Concorde Értékpapír Zrt. és az OTP Bank Nyrt. kapta.

A legnagyobb magyar bank emellett a kibocsátói transzparencia díjat és az év legnagyobb forgalmat elérő részvénykibocsátója díjat is elvitte.

Az év legnagyobb forgalmú részvénykereskedő cége a Wood&Company Financial Services. a.s. lett, 1212 milliárd forintos összforgalommal, megelőzve az Erste Befektetési Zrt.-t és a Concorde Értékpapír Zrt.-t.

Az év legnagyobb árfolyamemelkedését elérő papír kibocsátója a prémium kategóriában az OPUS GLOBAL Nyrt. volt, amely több mint háromszorosára növelte árfolyamát.

A legnagyobb hosszú távú árfolyamemelkedést elérő vállalat az ALTEO Nyrt. volt, 341 százalékos árfolyamemelkedéssel 2019 és 2023 között.

A díjak odaítélése a korábbi évekhez hasonlóan a Tőzsdei Tanácsadó Testület tagjaiból álló szakmai zsűri döntése alapján történt.