A fele sem tréfa: most már hadban áll Oroszország

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Oroszország most már háborúban áll, már nem csak különleges művelet többé, ami folyik. A különleges hadművelet kifejezést vélhetően a tervezett villámháborúra találták ki, amely néhány nap alatt véget ért volna kevés halottal és veszteséggel, így kevésbé lett volna háború jellege.

Nevén nevezni

Miután azonban nem így lett, a harcok elhúzódtak, nyilvánvaló lett, hogy ez háború, hisz annak minden jegyét magán viseli a konfliktus. Lehet, hogy az átminősítéssel meg akarták várni az elnökválasztást, miután a háború szó az oroszok körében sem népszerű (eddig kiejteni, leírni is tilos volt), most viszont már nevén lehet nevezni, mondhatni, ami hápog, az kacsa.

A villámháború kudarcáért és a művelet elhúzódásáért a nyugatot okolják, amely Ukrajna oldalára állt, így sikerült megindokolni, miért lehet már kimondani a háborút. Persze egyelőre Ukrajnával állnak háborúban, de ha ezt csak szóban is kiterjesztik harmadik országra, pláne Nato-tagállamra, az igen veszélyes, mert akár hadüzenetnek is minősülhet. Ez élesítheti a Nato azon mechanizmusát, hogy ha egy tagállamot katonai támadás ér, akkor az egész szervezet hadba lép a támadóval.

Félreértés tisztázása

Ilyen félreértés robbantotta ki közvetlenül az első világháborút is, ugyanis akkor a mozgósítás szintjéből következtettek a felek a tényleges háborús szándékára. A Monarchia ugyan már július 28-án hadat üzent Szerbiának, de az utóbbival szövetségben lévő Oroszország nem akart még nyílt háborút, azonban a részleges helyett a teljes mozgósítás mellett döntöttek, melyet Németország félreértett, és maga üzent hadat Oroszországnak.

Peszkov később módosított is a Tassz hírügynökségnek adott interjújában, vélhetően felismerve a félreértés okozta veszélyt, és azt közölte, hogy de jure különleges hadművelet zajlik, de facto háború, így egyértelművé tette, hogy formálisan nincs hadban állás semmilyen harmadik országgal.