A váratlan helyzetekre spórolnak a magyarok

A legtöbben

váratlan helyzetekre vagy pénzügyi tartaléknak spórolnak,

de sokan tesznek félre valamilyen nagyobb értékű vásárlásra, például lakásra vagy autóra - derül ki az IMAS Internationalnak az Erste-csoport számára készült reprezentatív kutatásából, amelyet a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosság körében végzett és eredményeit szerdán közölte.

A válaszadók

több mint 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van megtakarítása.

Csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek.

A magyar háztartások

52 százaléka úgy érzi, romlott az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben,

egy évvel korábban ez az arány még 44 százalék volt. Míg 2019-ben a magyarok 70 százalék tartotta fontosnak, hogy félretegyen, 2023-ban arányuk 82 százalékra nőtt.

Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese a közleményben kifejtette: "minél többféle formában tartjuk a pénzünket, annál nagyobb az esély arra, hogy sikerül megőrizni vagy növelni vagyonunk értékét".

A megtakarító 55 százaléka minden hónapban ugyanannyit tesz félre,

míg 45 százalék annyit, ami a hónap vagy az év végén marad. A legtöbben váratlan helyzetekre (55 százalék), illetve pénzügyi tartaléknak (53 százalék) tesznek félre, de sokan gyűjtenek egy nagyobb kiadásra, lakás vagy autó vásárlására (38 százalék). Negyedik helyen az időskori öngondoskodás áll (33 százalék), míg nyaralásra 15 százalék, drágább elektronikai eszközre 14 százalék, oktatásra, képzésre pedig 12 százalék gyűjt.

A magyar megtakarítók

még mindig a hagyományos eszközökre esküsznek, állapította meg a felmérés.

Így elsősorban valamilyen biztosításban (25 százalék), illetve megtakarítási számlákon tesznek félre (24 százalék). Sokan tartják a spórolt pénzüket folyószámlán (35 százalék) és készpénzben is (30 százalék).

Négy éve, 2019-ben még csak 22 százalék tartotta a "párnacihában" a félretett összeget vagy egy részét. A válaszadók 15 százalékának van nyugdíjpénztári megtakarítása, míg négy éve 7 százaléknak volt csupán. Az értékpapír-befektetések aránya a 2019-ben regisztrált 8 százalékról 13 százalékra nőtt, miközben az ingatlanbefektetések aránya 15 százalékról 11 százalékra csökkent a felmérés szerint.