ÁSZ elemzés: A gyógyszerek és étrendkiegészítők túlfogyasztása veszélyes
HírekNem csak akkor használjuk a gyógyszereket és az étrendkiegészítőket, ha az indokolt. Ennek hátterét, okait és közpénzügyi következményeit tárta fel az ÁSZ elemzése. A vény nélküli gyógyszerek fogyasztásában tetten érhető az erőteljes marketing tevékenység, amikor pedig az orvos írja fel a gyógyszert, kockázat, ha nem tartjuk be az alkalmazási előírásokat. Az étrendkiegészítők hasonló formában kerülnek a patikák polcaira, mint a gyógyszerek, így könnyen azt hihetjük, hogy klinikailag tesztelt termékekről van szó. Ha nem megfelelően alkalmazzuk a gyógyszereket és étrendkiegészítőket az veszélyezteti az egészségünket ennek pedig személyes és társadalmi költségei is vannak. Az étrend-kiegészítők és gyógyszerek alkalmazási kockázatait mutatja be az ÁSZ legfrissebb elemzése.
Az ÁSZ elemzése a jogszabályok, a nemzetközi és hazai szakirodalom, illetve egy csoportos mélyinterjú eredményeire támaszkodva azt értékelte, hogy mely kockázatok veszélyeztetik a gyógyszerek, valamint az étrend-kiegészítők megfelelő alkalmazását, milyen tényezők azonosíthatók be ennek hátterében, és a túlfogyasztás milyen hatásokkal jár.
Miért közpénzügyi probléma a túlfogyasztás? Miért kell vele foglalkozni?
Amennyiben a gyógyszerek – valamint az étrend-kiegészítők – alkalmazása nem megfelelő módon történik, az indokolatlan kiadást jelent a társadalombiztosítás számára, míg az esetlegesen bekövetkező egészségromlás egészségügyi és a nemzetgazdaságot érintő költségekkel jár. Az Állami Számvevőszék az állampolgárok bizalmát élvező intézmény, amely elemzéseivel is hozzáadott értéket kíván teremteni a társadalom számára. A Számvevőszék tanácsadó funkciója keretében olyan témákat is feldolgoz, melyek közvetlenül nemcsak a közpénzzel gazdálkodó szervezeteket érintenek, hanem a társadalom széles rétegeit is.
A gyógyszerfogyasztás háttértényezői
Az elemzés eredményei rávilágítanak, hogy a gyógyszer és étrend-kiegészítő fogyasztásra számos, az egészségügyi okon kívüli civilizációs, infrastrukturális, kulturális és gazdasági tényező is hat.
A gyógyszerfogyasztás növekedésében tetten érhető, hogy egyre több élethelyzetet gyógyszerrel kívánunk megoldani, a gyógyszeripar is egyre több egészségi állapotra kínál gyógyászati termékeket, miközben az egészségtudatos életmód terjedéséből az étrend-kiegészítők értékesítői igyekeznek profitálni.
Minden ötödik reklám gyógyszerreklám
Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy a reklámok jelentős hatással vannak a gyógyszerfogyasztás alakulására.
A tévében minden negyedik reklámszpot gyógyszerreklám, hazánkban mind a reklámérték, mind a reklámidő több, mint húsz százaléka egészségügyi reklám. Az interjúbeszélgetések rámutattak, hogy a betegek számos esetben pedig úgy keresnek a gyógyszertárban egy készítményt, hogy csak a tetszetős reklámra emlékeznek. Emellett az is előfordulhat, hogy a gyógyszer, vagy étrendkiegészítő reklámok megtévesztő információt nyújtanak és olyan hatást ígérnek, amelyet semmilyen klinikai eredmény nem támaszt alá. Az ÁSZ elemzése feldolgozta a fogyasztók megtévesztésének eseteit is.
Az étrend-kiegészítők tényleges összetételéről keveset tudunk
Az elemzés áttekintette az étrend kiegészítők fogyasztásának közpénzügyi hatásait, kockázatait is.
A magyar lakosság évente mintegy 50 milliárd forint értékben vásárol különféle étrend-kiegészítőket, fehérjeporokat, vitaminokat és ásványianyag-kiegészítőket.
Az étrend-kiegészítők az uniós jogharmonizációt követően egyszerűen élelmiszernek minősülnek: vagyis a gyártó felel azok összetételéért. A hatóság a jogszabályi előírásoknak megfelelően – nem vizsgálja meg az ilyen termék összetételét, mielőtt az forgalomba kerül, szemben például a gyógyszerekkel, csak kockázatelemzést végez.
A teljes elemzés ITT olvasható.
