ÁSZ elemzés: Zöld beruházásokkal a klímacélok eléréséért
HírekAz EU-s klímarendelet a teljes klímasemlegességet tűzte ki céljául 2050-ig. Az egyre ambiciózusabb célok pedig jelentős beruházásokat tesznek szükségessé, ugyanakkor ez befektetési lehetőség is ha a fejlesztések összekötik a versenyképességet a kibocsátás csökkentésével. Az Állami Számvevőszék elemzésének üzenete, hogy amennyiben a magyar beruházásokat a klímavédelmi célokat is figyelembe véve hajtják végre az üvegházhatású gázok kibocsátása anélkül csökkenthető, hogy más területekről vonnánk el erőforrásokat. Ennek oka az, hogy Magyarországon az uniós átlagnál lényegesen magasabb a beruházási ráta.
Az Állami Számvevőszék 2021. november első hetében tartja a fenntarthatóság hetét melynek keretein belül olyan tudástermékeket hoz nyilvánosságra, amelyek szorosan kapcsolódnak a fenttartható fejlődés témájához. A mai napon nyilvánosságra hozott, „A klímaváltozás kockázatai és Magyarország felkészülése e kockázatok kezelésére" című elemzés a hazai beruházások és a klímavédelmi tervek összehangolásának lehetőségeit veszi górcső alá.
A beruházások és a klímavédelem kapcsolata
A globális felmelegedés egy bizonyos nagyságrendet meghaladó mértéke pénzben szinte kifejezhetetlen pusztítással járna együtt. A gyors éghajlatváltozás fő okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ennek számottevő mérséklése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hatalmas fejlesztéseket igényel, amelyek jelentős részben állami beruházások keretében valósulnak meg. Ezek a fejlesztések jelentősen befolyásolják az államadósság és GDP alakulását is - olvasható az aszhirportal.hu-n.
EU-s célok a klímavédelemért
A 2008-as globális pénzügyi válság óta az EU stratégiai dokumentumaiban megerősödött az a gondolat, hogy az EU versenyképességének növelését össze kell kötni a zöldebb gazdaság megteremtésével. Ennek érdekében uniós szabályok kötelezik a tagállamokat, hogy nemzeti klíma stratégiákat fogadjanak el és hajtsanak végre.
Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátás 2020-ra kitűzött 20 százalékos csökkentését határidő előtt teljesítette.
Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy az 1990-es évek elején állami vállalatok sokasága szűnt meg, és jelentősen csökkent a kibocsátás a 2008-ban kirobbant pénzügyi világválság utáni időszakban is.
Új kihívást jelent az Európai Parlament és a Tanács 2021-es klímarendelete, amely jogi erővel mondja ki, hogy az unió célkitűzése 2050-re a klímasemlegesség elérése. A kihívást hazánk számára az jelenti, hogy míg a 2030-ra az eredetileg célul kitűzött 40 százalékos mérséklésből Magyarország már több mint 25 százalékot megvalósított, addig a pótlólagos mérséklést új fejlesztések révén lehet elérni. Becslések szerint a klímasemlegesség 2050-re történő teljesítése éves szinten a GDP 2-2,5 százalékára rúgó beruházási igénnyel párosul.
Az ÁSZ elemzés fontosabb üzenetei
Az ÁSZ elemzői kiemelik, hogy az új cél eléréséhez kedvező feltételeket teremt a magas beruházási ráta.
Következésképpen, ha Magyarországon – az ország fejlődéséhez, jóllétéhez, versenyképesebbé válásához egyébként is szükséges – beruházásokat a klímavédelmi követelmények maximális figyelembevételével hajtják végre, akkor az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére vonatkozó célok anélkül is teljesíthetőek lehetnek, hogy más területektől vonnának el erőforrásokat.
Ehhez a stratégiák megújítására is szükség van, annál is inkább, mivel a magyar stratégiai dokumentumok még a 40 százalékos mérséklési célkitűzés figyelembevételével készültek el.
