Az idegtudományban áttörést elérő kutatók kapták az idei orvosi Nobel-díjat
HírekKarl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért. Az agyban kialakuló emlékek és érzések megértésében értek el áttörő eredményt.
A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. A díjazottak az optogenetika úttörőiként fejlesztették ki az eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A módszert ma már világszerte alkalmazzák laboratóriumokban az agy rejtélyeinek feltárására.
A Nobel-bizottság közleménye szerint Peter Hegemann azt kutatta, hogyan képes a Chlamydomonas nevű egysejtű alga a fényforrás felé úszni. A 2000-es évek elején Georg Nagellel közösen felfedezték a csatornarodopszint, egy egyedi tulajdonságokkal rendelkező, sejtmembránon elhelyezkedő algafehérjét. Kék fény hatására egy csatorna nyílik meg a fehérjén keresztül. Ekkor töltéssel rendelkező ionok áramlanak a sejtbe, elektromos impulzust hozva létre. Megállapították, hogy bármilyen sejtbe is ültették be a fehérjét, az adott sejt fényérzékennyé vált.
Karl Deisseroth patkányok idegsejtjeibe juttatta be a csatornarodopszin génjét. A sejtek kék fénnyel történő megvilágításával képes volt idegi jel kiváltására. Az áttörést jelentő eredményt 2005-ben publikálta, majd két évvel később elérte, hogy ez a fénnyel vezérelhető "kapcsoló" élő egerek agyában is működjön.
Az idegi jelek fénnyel történő szabályozásának ezt a módszerét ma optogenetikának nevezik, és alkalmazása világszerte gyorsan elterjedt. Az optogenetika segítségével a kutatók feltérképezhettek olyan idegi hálózatokat, amelyek meghatározott emlékek, érzelmek és viselkedésformák hátterében állnak, ezek pedig kulcsfontosságúak a neurológiai és pszichiátriai rendellenességek megértése szempontjából. A klinikai orvoslásban a kutatók arra használják ezt a módszert, hogy megkíséreljék visszaadni a látáskárosult emberek látását - fogalmazott a Nobel-bizottság.
Thomas Perlmann, a bizottság főtitkára a bejelentést követően elmondta, hogy mindhárom tudóst sikerült telefonon elérni. Meglepettek voltak, és nagyon örültek annak, hogy kollégáikkal együtt megkapták a Nobel-díjat - tette hozzá.
Karl Deisseroth épp lefeküdni készült, mikor a Nobel-bizottság felhívta. A Nobel-díj honlapja számára készült telefonos interjúban arról is beszélt, hogy pszichiáterként nagyon fontos számára, hogy a precíz beavatkozásoknak és hatásaik vizsgálatának köszönhetően rejtélyes neuropszichiátriai betegségek okai is megismerhetők.
Georg Nagelt meglepetésként érte a Nobel-díj, mert úgy gondolta, még korai, hogy díjazzák az optogenetikai eljárást. Mint a Nobel-díj honlapjának adott interjúban elmondta, eddig egyetlen páciensről tud, aki profitált az eljárásból. Peter Hegemann pedig azt mondta: hálás, hogy két kollégájával és barátjával együtt kapja meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.
Acsády László neurobiológus az MTI-nek kiemelte, hogy a módszer forradalmasította az idegtudományt. Magyarországon a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) több csoport is dolgozik vele; a neurobiológus Thalamusz-kutatócsoportja már 2014-ben sikeresen alkalmazta élő állatokban az alvási fázisok és a szorongás mechanizmusainak vizsgálatára. Ezek a kutatások közvetlen alapul szolgálnak a humán pszichiátriai betegségek és alvászavarok új típusú gyógyszercélpontjainak azonosításához - tette hozzá.
Dér András, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biomolekuláris elektronika kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a magyar biofizikusoknak már az 1980-as évek óta aktív kutatási kapcsolatuk volt Ernst Bamberggel, a frankfurti Max Planck Biofizikai Intézet professzorával, akinek laboratóriumában Georg Nagel is dolgozott.
A szegedi kutató, aki ösztöndíjasként több alkalommal is hosszabb ideig részt vett a laboratórium munkájában, és Georg Nagellel is dolgozott együtt, felidézte, hogy a német kutatók akkoriban fejlesztették tökélyre a membránfehérjék - például az ioncsatornák - működésének tanulmányozását szolgáló bimolekuláris lipid membrán módszert, amelynek megalapozásában magyar szakemberek is fontos szerepet játszottak.
A kitüntetettek 12 millió svéd koronán (392 millió forinton) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
A Nobel-hét kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön pedig az irodalmi Nobel-díjak nyerteseinek kihirdetésével folytatódik. Pénteken a Nobel-békedíj nyertesét nevezik meg, a közgazdasági Nobel-emlékdíjast pedig október 12-én jelentik be.