Az ipari termelés nem tudott kijönni a gödörből

A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásban. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján májusban az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt az áprilisinál. Az ipari export volumene májusban 10,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 16,6, a 12 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 33 százalékkal esett vissza. Az ipar belföldi értékesítése 0,5, a feldolgozóiparé 1,5 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 18,7,az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,3 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő legnagyobb súlyú járműgyártás volumene 14,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 18,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 10,3 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül 10 százalékos súlyú villamos berendezések gyártása - az alágak közül a legnagyobb mértékben - 18,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártás volumene 32, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásé 12,0 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipari termelés 9,6 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás 4,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest.

A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártás 23 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 1,0 százalékkal nőtt. A jelentés kiemelte: a feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások.

A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 8,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

További kilenc alágazatban 0,7 és 23 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő, a legkevésbé az egyéb élelmiszer gyártásában. Mindössze egy alágazatban volt kisebb a kibocsátás az egy évvel azelőttinél: a csekély súlyú dohánytermék gyártásban, 15,3 százalékkal. Az előző havi növekedéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása májusban 7,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, elsősorban a külpiaci eladások visszaesése miatt, miközben a hazai eladások bővültek.

A KSH kitért arra is, hogy a két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,1 százalékkal nagyobb, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,9 százalékkal kisebb volt a tavaly májusinál. Az előző havi csökkenés után a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása kismértékben, 0,2 százalékkal nőtt. Az ipari termelés Dél-Dunántúlon (5,7 százalékkal) és Észak-Alföldön (0,6 százalékkal) nőtt, a többi régióban 0,7 és 12,2 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Dél-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 16,6 százalékkal kisebb volt a tavaly májusinál. Az új belföldi rendelések 8,3, az új exportrendelések 18,0 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány május végén 24 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - közölte a KSH.

Január-májusban az ipari termelés 2,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,5, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,3 százalékkal csökkent - tette hozzá a KSH. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 9,0 százalékkal a gépek, gépi berendezések gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 5,1 százalékkal csökkent.

Két alágban nőtt a termelés volumene, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában 8,0, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 0,8 százalékkal - közölte a KSH.