Nagyot fékezett a bezáró boltok száma, a ruhaboltok egyre inkább az online térbe költöznek

Az idei első félévben a kiskereskedelmi egységek 1 százaléka zárt be, ami körülbelül 900 üzletet jelent. Ez érdemi lassulás a megelőző másfél év 1,5 százalékos értékéhez képest: míg 2024 júliusától 2025 végéig naponta átlagosan 7 üzlet zárt be, addig 2026 első félévében ez az érték 5-re csökkent - derül ki az MBH Elemzési Centrum elemzéséből.

A csökkenés arányaiban egyenletesen oszlik meg a nagy üzletcsoportok között: egyaránt 1 százalékkal csökkent az élelmiszer- és a nem élelmiszerüzletek száma is az első félév során. A benzinkutaknak ugyan kevesebb mint 1 százaléka zárt be, ez mégis romló adat 2025-höz képest, amikor lényegében nem változott a benzinkutak száma.

Az idei első félévben viszont 14 egység is bezárt.

Ez minden bizonnyal összefüggésben áll a félév során hatályban lévő üzemanyagár-stoppal, hiszen a korábbi, 2021–2022-es árstop ideje alatt is megugrott a benzinkutak bezárásának száma. Mivel a mostani intézkedés ugyan szigorúbb volt, de 13 helyett csak 3 hónapig tartott, hatása valószínűleg nem nyúlik át a második félévre.

Az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb kérdés az árrésstop hatása volt, amelyet 2025 első félévében vezettek be. Az intézkedés közvetlenül a nagyobb vegyes kereskedéseket érintette, de ebben a kategóriában az elmúlt másfél évben egyre lassabb az üzletfogyás. Az árrésstop ugyanakkor közvetve a kisebb élelmiszerüzletekre és szaküzletekre is hatással van, ugyanis a fogyasztók átpártolhattak a nagyobb üzletekhez a központilag szabályozott alacsonyabb árak miatt.

Összességében azonban a szaküzleteknél sem történt érdemi ugrás: az elmúlt másfél évben félévente az üzletek 1,1 százaléka zárt be a második félévben. Ez alól kivételt képeznek a zöldségesek, ahol ez az érték 1,9 százalék, de leginkább a halszaküzletek: 2025-ben 5 százalékuk zárt be, 2026 első félévében pedig 6,5 százalékuk. Ugyanakkor ez egy kisszámú üzlettípus, így a relatíve nagy arányszám mindössze 22 egység bezárását jelenti. Azt természetesen nem lehet megmondani, hogy az élelmiszer-kategória üzletfogyásában pontosan mekkora szerepe van az árrésstopnak, az viszont kijelenthető, hogy a kivezetésének hírét a szakma egyhangúlag pozitívan értékelte.

Hogyan alakult az egyes üzlettípusok száma?

Az idei első félévben megszűnt boltok üzlettípus szerinti megoszlása valamelyest eltér a 2025-ös mintázattól. Nőtt a bezárt ruhaboltok, valamint az élelmiszer jellegű vegyes üzletek aránya, bár mivel az egész ágazatban mérséklődött a boltok bezárásának üteme, a növekvő arányok is kisebb üzletfogyást jelentenek.

Az első félévben lényegesen csökkent a bezáró bútor-, háztartásicikk- és műszakicikk-szaküzletek száma és aránya is: tavaly a bezáró üzletek 10 százalékát tették ki ezek az egységek, az idei első félévben viszont csupán 3,5 százalékát. Sőt, a kategórián belül még a festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteinek száma is nőtt. Az egész kategóriára hatással lehetett az Otthon Start program, hiszen a lakáspiaccal együtt szokott mozogni a lakásfelújításhoz és lakberendezéshez kötődő üzletek teljesítménye.

A különböző üzlettípusok számának és forgalmának idei első féléves alakulása alapján a gyógyászati és vegyes iparcikküzletek a forgalmuk növelése mellett, a kiskereskedelemre jellemző koncentrációval szemben, több üzleti egységgel zárták a félévet, mint amennyi a nyitóállományukban volt. Míg a vegyes iparcikküzletek esetében ez egyszeri jelenségnek mondható, addig a gyógyászati szaküzleteknél már évtizedes trendről van szó.

Ezen a kategórián belül az üzletszámot valójában az állatgyógyászati termékek szaküzletei húzzák, ami jól mutatja, hogy mennyivel többet törődünk a házikedvenceinkkel. A legtöbb üzlettípus forgalmának volumene ugyan bővült az első félévben, de számos esetben tovább koncentrálódott a kiskereskedelem. A legnagyobb mértékű koncentráció (-2,1 százalék) a ruhaboltok esetében történt, forgalmuk viszont így is közel 3,5 százalékkal nőtt.

Ez is egy hosszabb trend folytatása, amely várhatóan a következő években is kitarthat. Ennek egyik oka, hogy a folyamatosan bővülő online szegmens forgalmában a ruházati cikkek az egyik legkeresettebb kategóriát jelentik, tehát ezeknél a termékeknél a kereslet folyamatosan átcsatornázódik a hagyományos üzletekből az online térbe.

Az élelmiszer-szaküzletek forgalma jelentősen csökkent az első félév során (-3,1 százalék), ami részben az árrésstopnak is köszönhető, hiszen az intézkedés bevezetése óta jellemzően csökken a szegmens forgalma. Az üzletek száma is közel 1 százalékkal mérséklődött. Ezen szempontok alapján a használtcikk-szaküzletek teljesítettek a legrosszabbul: forgalmuk több mint 11 százalékkal, az egységek száma pedig több mint másfél százalékkal csökkent.