Bomba üzlet lehet a téli olimpia az olaszoknak

Már most látható, hogy a Milánó-Cortina téli olimpia kifizetődő lesz Olaszország számára. A Rai közszolgálati televízióban ma ismertetett adatok szerint ugyanis

összesen 6,1 milliárd euró gazdasági hatással kalkulálnak a korábbi 5,3 milliárd euró helyett.

Az olimpia után is megmaradó infrastrukturális fejlesztések adják a hatás harmadát: 2,1 milliárd eurót, a turisztikai bevételek 1,3 milliárd eurót tesznek ki. Idén és jövőre a térség turizmusa 1,1 milliárd euró többletforgalmat könyvelhet el, emellett a hosszú távú infrastrukturális és turisztikai hatás 2026-2050 között 1,6 milliárd euró lehet.

Ez a jelentős összeg többféle gazdasági tevékenységet foglal magában, a látogatók közvetlen kiadásaitól kezdve a hosszú távú infrastrukturális beruházásokig, amelyek ígéretesek Észak-Olaszország turisztikai és közlekedési helyzetének átalakításában.

A gazdasági előnyök három különálló fázisra oszthatók.

Először is, körülbelül 1,1 milliárd euró származik a nézők és a személyzet közvetlen kiadásaiból az olimpia ideje alatt.

Ez magában foglalja a vendéglátás, az étel- és italfogyasztás, a kiskereskedelmi vásárlások és a helyi közlekedés költségeit, mivel a játékokra 90 országból körülbelül 3500 sportoló érkezik, és 2,5 millió nézőt vonzanak.

Másodszor, további turisztikai bevételre lehet számítani a játékokat követő 12-18 hónapban, mivel a látogatók visszatérnek vagy meghosszabbítják utazásukat, hogy felfedezzék a régiót. Végül a legjelentősebb rész a sportlétesítmények fejlesztése és az infrastruktúra korszerűsítése révén jön létre.

A játékok megrendezésének teljes beruházási költsége 5,2 milliárd euró. A fedezetből 3,5 milliárd euró az infrastruktúra fejlesztésére adott állami forrásokból származik, 1,7 milliárd euró pedig magánforrásokból. A bevételek várhatóan meghaladják a teljes beruházási költséget: az infrastruktúra fejlesztései között szerepel 471 millió euró Lombardiának, amiből 416 millió eurót a regionális vasúti hálózat hozzáférhetőségének javítására, 55 millió eurót pedig a milánói metró modernizálására fordítottak.

Csak Lombardia esetében a termelés közel 2,85 milliárd euróval, a hozzáadott érték pedig körülbelül 1,22 milliárd euróval nőhet, amely jól mutatja az olimpiai kiadások multiplikátor hatását a regionális gazdaságra.

Az olimpia jelentős marketinglehetőséget is jelent, hiszen a globális televíziós nézőszám várhatóan eléri a 3 milliárd főt, amely példátlan nemzetközi ismertséget biztosít Olaszország téli turisztikai célpontjainak. Ez a láthatóság túlmutat a hagyományos olimpiai rendezővárosokon, Milánón és Cortinán, és kiterjed Valtellinára, Val di Fiemmére és a közeli kulturális központokra, mint Velence és Verona, amely a záróünnepségnek ad otthont.

A sportgazdaságtan szakértői arra figyelmeztetnek, hogy bár a korai becslések pozitív hozamot jeleznek, a szervezők az összes költséget figyelembe véve csak szerény többletbevételt várnak. Ezenkívül a költségtúllépések jelentősek voltak. Becslések szerint az infláció, az emelkedő energiaárak és a tervezési módosítások miatt a költségvetés közel 80 százalékkal nőtt, bár ez még mindig alacsonyabb, mint a korábbi nagy rendezvények, például a 2015-ös milánói Expo esetében.

A hosszú távú gazdasági örökség nagymértékben attól függ, hogy Olaszország mennyire hatékonyan tudja az olimpia iránti figyelmet tartós turisztikai fejlődéssé alakítani.

A szervezők stratégiája hangsúlyt fektet a meglévő létesítmények újrahasznosítására, ahol ez lehetséges. Emellett egyes helyszíneknél a játékok utáni közösségi használatot tervezik, például a Porta Romana olimpiai falut átalakítják diákotthonná. A játékok több észak-olaszországi helyszínen zajlanak, nem pedig egyetlen területen koncentrálódnak. Ezzel az a cél, hogy földrajzilag szélesítsék a gazdasági előnyöket, és olyan változatos turisztikai termékeket hozzon létre, amelyek egész évben vonzzák a látogatókat, jóval túlmutatva a hagyományos téli sportok szezonján.