Bukarest: pengeélen táncol Nicosur Dan, hajszálon függ a parlament sorsa

Az elnök parlamenti súlyuk sorrendjében, egymás után fogadja a parlamenti pártok küldöttségeit. Először történik meg, hogy az elnök nem csak a választásokon parlamenti képviselethez jutott pártok küldöttségeit fogadja, hanem azoknak az újonnan alakult frakcióknak is külön találkozót szentel, amelyeket a korábbi pártjukat elhagyó, független képviselők illetve szenátorok hoztak létre.

Az újítás azzal magyarázható, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egy-két szavazaton múlhat egy új kormány beiktatása, felértékelődnek tehát a függetlenek (15 képviselő, 8 szenátor) és a korábbi pártjukat elhagyó törvényhozók által alapított Romániáért Egyesülve (UPR - 17 képviselő) és a Béke - Románia az Első (PACE - 7 szenátor) frakcióba tömörült törvényhozók szavazatai.

Romániát négy hónapja ügyvivő kormány vezeti, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), a centrista Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével tavaly júniusban alakult nagykoalíció legnagyobb pártja, a PSD megvonta a bizalmat a szerinte együttműködésre képtelen Ilie Bolojan (PNL) miniszterelnöktől. Miután a koalícióból történt kilépésével a PSD nem tudta Bolojant lemondásra kényszeríteni, szélsőjobboldali segítséggel megbuktatta az immár hárompárti (PNL-USR-RMDSZ) kormányt.

A májusban felbomlott Európa-barát nagykoalíció pártjai továbbra is elhatárolódnak attól, hogy a parlamentben több mint 30 százalékos súlyt képviselő szélsőjobboldali pártokkal - a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) és az SOS Romaniával - közösen alakítsanak kormányt, de az egymást kölcsönösen támadó jobb- (PNL-USR) és baloldali (PSD) pártok képtelenek a szélsőjobb nélküli kormánytöbbséget összehozni.

Nicusor Dan államfő eddig két miniszterelnök-jelöltnek adott kormányalakítási megbízást, de egyiküknek sem sikerült megszereznie a beiktatásához szükséges parlamenti többséget. Első jelöltje, Eugen Tomac elnöki tanácsos szakértői kabinetet javasolt, de még a parlamenti voksolás előtt visszaadta mandátumát, mert egyértelművé vált, hogy nem tudja megszerezni a többség támogatását.

\

Az elnök másodjára Adrian Vesteát, a PNL - szociáldemokratákkal való együttműködésre nyitott - elnökhelyettesét bízta meg kormányalakítással, akinek azonban mindössze 189-en szavaztak bizalmat a parlamentben, miután saját pártjából (PNL) csak néhány törvényhozót sikerült maga mögé állítania.

A kétkamarás román parlamentben a törvényhozók többségének, 233 képviselőnek és szenátornak a támogató szavazatára van szükség egy új kormány beiktatásához.

Akár előrehozott választások is jöhetnek

A mostani egyeztetéseket megelőző nyilatkozatok szerint a PSD továbbra is csak olyan kormánynak hajlandó bizalmat szavazni, amelyben részt vesz, a PNL és USR pedig továbbra sem hajlandó a korábbi koalíciót felrúgó PSD részvételével alakuló kabinetet támogatni. Ez azt jelenti, hogy egy jobb- vagy baloldali kisebbségi kormányt csak szélsőjobboldali támogatással lehetne beiktatni, amit egyelőre mindkét oldalon kizárnak. Az RMDSZ részéről a legfontosabb kikötés az, hogy nem hajlandó olyan koalícióban részt venni, amelynek nincs parlamenti többsége a szélsőjobboldali törvényhozók voksai nélkül.

Az előzetes kikötések és a parlamenti matematika szerint elvileg továbbra sem létezik megoldás a működőképes kormánytöbbség kialakítására, de a következő bizalmi szavazáson a törvényhozóknak saját mandátumuk esetleges lerövidítésének kockázatát is mérlegelniük kell.

Ha a bukaresti törvényhozás a következő miniszterelnök-jelölt kormányának beiktatását is elutasítja, az államfő feloszlathatja a parlamentet és előrehozott választásokat írhat ki.