Évente 1500 féle magyar készítésű gyógyszert adnak el Magyarországon
HírekMagyarország a 19. legnagyobb gyógyszeripari exportőr a világban, a szektornak nagyon magas a hozzáadott értéke a kutatás-fejlesztés és az innováció területén. A hazai gyógyszergyárak bevételének 82 százaléka exportból származik - hangzott el a MGYOSZ 35. születésnapjának ünnepségén.
1990-ben jött létre a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) a világszínvonalú magyar gyógyszeripar érdekeinek képviseletére. Az immár 22 tagot számláló szervezet az azóta eltelt 35 év alatt jelentős lépéseket tett a stratégiailag fontos ágazat fejlesztéséért, hogy biztosítsa a biztonságos betegellátást és hozzájáruljon a nemzet- és külgazdaság támogatásához.
Magyarország a világ egyik legnagyobb gyógyszer-exportőre, több mint 100 országban ismert és elismert.
Az összes feldolgozóipari K+F ráfordítás jelenleg 29 százalékát teljesítő iparág által létrehozott bruttó hozzáadott érték a kibocsátásának 51 százalékát teszi ki. Az egy lakosra jutó gyógyszeripari exportban hazánk a 12. a világon.
Magyarországon minden második beteg a MAGYOSZ valamely tagvállalatának készítményével gyógyul - írja az MGYOSZ.Évente csaknem 1.500 féle, összesen 89,7 millió doboz magyar gyógyszert értékesítenek hazánkban.
A magyar gyógyszergyártás több mint 120 éves múltra tekint vissza, és Európában az egyik legrégebbi iparágnak számít, egyesítve a gyártási tradíciókat, a szaktudást és a modern technológiai csúcsminőséget.
A hazai gyógyszeripar egy exporthatalmat mutat
- mondta Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, kiemelve, hogy a magyar gyógyszeripar az egyik legerősebb exportőr a világon, a 19. helyen áll, és a K+F ráfordításoknál vezető a szerepe.
Mint mondta, eltörölték a szektorra vonatkozó extraprofitadót, hogy még többet költhessenek kutatás-fejlesztésre.
Illés Boglárka, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium államtitkára kiemelte, hogy
a hazai gyógyszergyártók bevétele 82 százalékban exportból származik, és az exportjuk tavaly meghaladta a 9 milliárd eurót.
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. operatív elnöke, Széchenyi-díjas és Gábor Dénes-díjas vegyészmérnök beszédében kifejtette:
a régi gyógyszeriperi vezetők a szemléletet át tudták adni az utódoknak.
Az MGYOSZ korábbi elnöke fontos eredménynek nevezte az ellátás biztonságának fenntartását, különösen a járvány alatti időkben. Mint mondta,
az exportban a hozzáadott szellemi termék meghatározó a gyógyszeriparban, ennek arányában a kutatás-fejlesztés és innováció nagy hozzáadott értéket képvisel az ágazatban.
A MAGYOSZ gyártói tagvállalatai megközelítőleg 1.700 milliárdos nettó árbevételt realizálnak. A magyar gyógyszeripar a nemzet- és külgazdaság zászlóshajója; a World Trade Organization adatai szerint a világ 19., egy lakosra vetítve a 12. legnagyobb gyógyszeripari exportőre. A MAGYOSZ gyártó tagvállalatai 15 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A leginnovatívabb feldolgozóipari ágazatban a K+F kiadások egy foglalkoztatottra jutó összege 3 millió forint, amely a feldolgozóipari átlag közel tízszerese.
A hazai gyógyszergyártók 1990. április 2-án hozták létre a MAGYOSZ-t, hogy közös fellépésükkel a gyógyszeripar teljes vertikumában elősegítsék a gyártást, a kutatást, a fejlesztést és a készítmények fogyasztókhoz való eljuttatását, tevékenységükkel pedig hozzájáruljanak az ország társadalmi és gazdasági céljainak megvalósításához. A szövetség azóta eltelt 35 évben végzett munkájának jelentős szerepe van abban, hogy a magyar gyógyszergyártás nemzetgazdasági jelentőséggel bír, és létfontosságú szerepet tölt be a hazai ellátás biztonságának szempontjából.
Az elmúlt 3,5 évtizedben a MAGYOSZ tevékenysége és összetétele többször megújult. A világszínvonalú magyar gyógyszeripar érdekeinek képviseletét és évszázados töretlen fejlődésének támogatását azonban változatlan elkötelezettséggel végzi a Szövetség.
A közelmúltban közösen megélt társadalmi és gazdasági válsághelyzetek jelentős kihívások elé állították a hazai gyógyszergyártókat is, akik mindezek ellenére fenntartották termelésüket, és nagy mértékben hozzájárultak a nemzetgazdaság növekedéséhez.
A MAGYOSZ évek óta Magyarország Kormányának stratégiai partnereként és a Nemzetgazdasági Minisztériummal partnerségben tevékenykedik.
Magyarországon ma minden második beteg a MAGYOSZ valamely tagvállalatának készítményével gyógyul, többen közülük pedig meghatározó innovációs bázisnak számítanak a régióban.
Mindezt jól szemlélteti 2023-as 105 milliárd forintnyi K+F beruházásuk.
A gyógyszergyártás által létrehozott bruttó hozzáadott érték kibocsátásának több mint felét, 51 százalékát teszi ki, jelentősen felülmúlva ezzel a 20 százalékos feldolgozóipari átlagot. A MAGYOSZ tagvállalatok 747 márkával és 1.495 féle termékkel segítik a hazai betegellátást, tavaly összesen 89,7 millió doboz magyar gyógyszert értékesítettek idehaza.
A gyógyszeripar nemzetközi versenyképességét jól mutatja a 87 százalékos export értékesítési aránya, a hazai termékek így több mint 100 országba jutnak el, így a MAGYOSZ tagok bevételének 82 százaléka is exportforgalmazásból származik.
A gyógyszergyártás fennmaradását és megújulását a beruházások biztosítják, amelyek évek óta 100 milliárd forint nagyságrendet képviselnek.
2023-ban a K+F ráfordítások is elérték ezt az összeget. A gyógyszeripar a KSH adatai szerint a teljes feldolgozóipar K+F ráfordításainak 29 százalékos arányát teszi ki.
Az olyan nemzetközi megatrendek, mint a népesség elöregedése, a globális járványok növekvő előfordulása vagy az új kezelések iránti igények mind arra utalnak, hogy a gyógyszeripar szerepe a jövőben egyre fontosabbá válik.Az ellátás biztonságának szempontjából az önellátás meghatározó, amelyben a magyar gyógyszergyártás kulcsfontosságú.
Ezt tűzte ki célul Magyarország 2024-2030-as időszakra vonatkozó versenyképességi stratégiája is, amely 15 százalékról 30 százalékra tervezi emelni a magyar termékek arányát a hazai egészségügyben, és meghatározó régiós szerepre törekszik a kutatás-fejlesztés területén a magyar orvosok és kutatók tudására alapozva.
A MAGYOSZ a jövőben is kulcsszerepet vállal az ehhez szükséges szakmai munkában, valamint a döntéshozókkal és a betegellátás szereplőivel folytatott folyamatos párbeszédhez szükséges összefogás kialakításában.
A szövetség célja továbbra is az, hogy az ágazat a tudatos fejlesztésen és a hazai gyártás erősítésén keresztül hozzájáruljon a magyar gazdaság teljesítményének javításához, az exportforgalom növeléséhez, valamint a magas végzettségű munkaerő itthon tartásához - írja az MGYOSZ.
