Gyorsuló gazdasági növekedést vár az EBRD - A német gazdaság lehúzza a teljesítményt
HírekA globális geopolitikai feszültségek ellenére gyorsuló gazdasági növekedés várható idén és jövőre az európai feltörekvő térségben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán Londonban ismertetett friss regionális előrejelzése szerint.
A bank Magyarországon az idén a közép-európai és balti EU-gazdaságok átlagával megegyező, jövőre az országcsoport átlagánál gyorsabb gazdasági növekedést vár.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban -
2024-re átlagosan 2,2 százalékos, 2025-re 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Az EBRD várakozása szerint a csoporton belül a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 2,2 százalékkal, jövőre 3,5 százalékkal bővül.
A délkelet-európai EU-térség gazdaságai közül Romániában az idén 3,2 százalékos, jövőre 3,4 százalékos, Bulgáriában 2,6, illetve 3 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a londoni pénzintézet.
Ukrajnában az EBRD szerdai előrejelzése szerint 2024 egészében 3, 2025-ben 6 százalékos gazdasági növekedés várható.
A bank kiemeli, hogy az ukrán hazai össztermék 2022-ben, az Oroszország által indított háború első évében 29,1 százalékkal zuhant, de tavaly már 5,3 százalékkal nőtt.
Működési területének egészében az EBRD a tavalyi 2,6 százalék után az idén 3 százalékos, 2025-ben 3,6 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít.
Az előző, tavaly szeptemberi regionális előrejelzésben szereplő növekedési ütemnél a szerdán kiadott új EBRD-prognózis a tevékenységi országcsoport egészében átlagosan 0,2 százalékponttal lassabb növekedést tartalmaz 2024-re, mindenekelőtt azért, mert
a német gazdaság gyenge növekedése miatt a közép-európai és a balti EU-térség is valamivel gyengébben teljesített a vártnál az év elején.
Az EBRD kiemeli mindazonáltal azt is, hogy a bank működési területéhez tartozó nyolc közép-európai és balti EU-gazdaság éppen húsz éve csatlakozott az Európai Unióhoz, és e két évtized jelentős felzárkózási lendületet adott ezeknek a gazdaságoknak.
A bank hangsúlyozza: az országcsoport egy főre jutó hazai össztermékének értéke 2003-ban piaci árfolyamon számolva átlagosan a német GDP-érték 26 százalékának felelt meg, tavaly azonban ez az arány már 50 százalék volt.
Az EBRD számításai szerint a két évtized alatt végbement 24 százalékpontos átlagos GDP-konvergenciából 14 százalékpont tulajdonítható a nyolc ország EU-tagságának.
Ez az "EU-csatlakozási bónusz" elsősorban a GDP-arányos export gyors növekedésének eredménye, tekintettel arra, hogy ezek a gazdaságok az uniós tagság húsz éve alatt mélyen integrálódtak az európai és a globális beszállítói hálózatokba - áll az EBRD szerdai elemzésében.
A bank számításai alapján a nyolc gazdaság GDP-arányos átlagos exportrátája a 2003-ban mért 49 százalékról 2023-ig 76 százalékra emelkedett.
A szerdai EBRD-elemzés kiemeli, hogy a földgáz, a nyersolaj és a búza világpiaci ára az egy évvel ezelőtt várt ütemnél gyorsabban mérséklődött, így a működési térség egészében az éves összevetésben számolt átlagos infláció a 2022 októberében elért 17,5 százalékos csúcsról idén márciusig 6,3 százalékra lassult, de még így is 2 százalékponttal meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintet.
