Háború: Felháborítónak tartja Moszkva reakcióját az azeri elnök a lelőtt repülőgép kapcsán
HírekMegszólalt Azerbajdzsán államfője a lelőtt utasszállító kapcsán vasárnap. A Kreml kommunikációját meghökkentőnek tartja az elnök. Oroszország cenzúrával vádolja az EU-t, míg több észak-európai ország hatóságai egy orosz szabotázsakció kapcsán vizsgálódnak. Grúziában választások zajlottak, az eredménynek azonban nem örülhetnek Brüsszelben. Ez történt az ukrajnai háború kapcsán december 29-én vasárnap.
Cenzúrával vádolják Európát
Oroszország megtorlást helyezett kilátásba, miután állami médiájának csatornáit állítólag blokkolták az EU-ban népszerű Telegram közösségi platformon. Vasárnap a Ria Novosti hírügynökség, a Rossiya 1, a Pervyi Kanal és az NTV televízió, valamint az Izvestia és a Rossiyskaya Gazeta újságok csatornái nem voltak elérhetők több országban, köztük Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban, Görögországban, Hollandiában és Olaszországban. Sem a Telegram, sem az EU forrásai nem kommentálták még a zavart. Moszkva a lépést cenzúrának minősítette. – olvasható a The Guardian ukrajnai háborúról szóló tudósításában.
A nem kívánatos információforrások rendszerszerű eltávolítása az információs térből folytatódik
– fogalmazott az üggyel kapcsolatban Maria Zakharova, a külügyminisztérium szóvivője.
Az EU egyébként korábban betiltotta a Ria Novosti, az Izvestia és a Rossiyskaya Gazeta orosz állami médiák terjesztését a saját területén, azzal vádolva őket, hogy orosz propagandát terjesztenek.
Azerbajdzsáni repülőgép
A lelőtt azerbajdzsáni repülőgép kapcsán Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev is megszólalt vasárnap. Mint mondta, az azerbajdzsáni légi járművet, amely múlt héten lezuhant, nem szándékosan, de Oroszország lőtte le.
A kaukázusi ország államfője bírálta Moszkvát, hogy próbálja elhallgatni az ügyet.
Teljes világossággal mondhatjuk, hogy a gépet Oroszország lőtte le… Nem azt mondjuk, hogy szándékosan tették, de megtették
– mondta az azerbajdzsáni állami televíziónak.
A tragédia során a fedélzeten utazó 67 főből 38 ember vesztette életét.
Aliyev elmondta, hogy a Kazahsztánban szerdán lezuhant légi járművet orosz területen a földfelszínről indított csapás érte, és az elektronikus hadviselésből kifolyólag irányíthatatlanná vált.
Az azeri elnök azt vádolta Oroszországot, hogy több napon át próbálta elhallgatni az ügyet, és „felháborítónak, illetve meglepőnek” találta az orosz tisztségviselők által előterjesztett eseményváltozatokat. A Kreml elmondta, hogy a légvédelmi rendszerek a csecsenföldi Groznij város közelében léptek működésbe, ahol a gép landolni próbált, hogy elhárítsanak egy ukrán dróncsapást.
Szabotázs
A balti-tengeri szabotált tengeralatti kábel vizsgálata során a finn rendőrség vasárnap arról számolt be, hogy több kilométeres húzónyomot találtak a tengerfenéken.
Karácsony napján az Eastlink 2 tengeralatti kábel, amely áramot szállít Finnországból Észtországba, lecsatlakozott az elektromos hálózatról, mindössze egy hónappal azt követően, hogy két távközlési kábelt vágtak el a Balti-tenger svéd felségvizein.
A finn hatóságok az orosz kikötőből indult Eagle S olajszállító hajót vizsgálják a gyanús eset kapcsán.
A nyomozás során egy „húzónyomot” találtak a tengerfenéken, amelyről a rendőrség vasárnap közölte, teljes hosszában sikerült azonosítaniuk. A kábel leválasztása a legutóbbi olyan esemény volt egy sor olyan incidens közül, amelyet a nyugati tisztviselők orosz szabotázsakcióknak tartanak és amelyek kapcsolatban állhatnak Oroszország Ukrajna ellen indított inváziójával.
Grúz politika
Grúzia vasárnap egy szélsőjobboldali kormányzó párt híve, Mihail Kavelashvili elnökké választásával fokozta a hónapok óta tartó politikai válságot. Az eredmény hatására tömegek vonultak utcára az Európai Unió-hoz való közeledés mellett tüntetni. Kavelashvili, egy volt profi futballista, aki a Grúz Álom Párt támogatását élvezi. Utóbbi politikai formáció azzal vádolja a Nyugatot, hogy megpróbálja Tbiliszit belekeverni az ukrán konfliktusba.
