Háború: színt vallott Oroszország szövetségese - új fejezet kezdődhet a harcokban

Ez történt az ukrán háború 982-dik napján:

- Csö Szon Hui észak-koreai külügyminiszter pénteken Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során kijelentette, hogy országa addig fogja támogatni Oroszországot, amíg az győzelmet nem arat Ukrajnában. Azt mondta, Phenjan nem kételkedik abban, hogy Putyin „bölcs vezetése” alatt Oroszország „nagy győzelmet fog aratni”.

Szergej Lavrov elmondta, hogy „nagyon szoros kapcsolat” alakult ki az orosz és az észak-koreai hadsereg között, és mélyen hálás a koreaiaknak "az Ukrajnában most kibontakozott eseményekkel kapcsolatos elvi álláspontjukért”. A közelmúltban több ezer észak-koreai katonát küldtek Oroszországba, és az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy Moszkva arra készül, hogy

ezeket a csapatokat „az elkövetkező napokban” harcba vezényelje.

- Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy hagyják abba a „nézelődést”, és tegyenek lépéseket az észak-koreai csapatok oroszországi jelenléte ellen, mielőtt azok harcba szállnának országával.

Zelenszkij szerint Ukrajnának engedélyre van szüksége szövetségeseitől ahhoz, hogy az észak-koreai csapatok telepítésével szemben nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki Oroszországra.

Látunk minden olyan helyszínt, ahol Oroszország ezeket az észak-koreai katonákat a területén állomásoztatja - az összes táborukat. Megelőzőleg le tudnánk csapni

- mondta Zelenszkij péntek esti beszédében.

- Kína kitart amellett, hogy a Phenjan és Moszkva közötti egyre szorosabb kapcsolatok őket nem érintik. „Észak-Korea és Oroszország két független, szuverén állam. Az, hogy hogyan fejlesztik a kétoldalú kapcsolatokat, az a saját ügyük” - mondta Lin Csien, a pekingi külügyminisztérium szóvivője. Zelenszkij korábban azt mondta, meglepte Kína „hallgatása”. Válaszában Lin azt mondta, hogy „Kína álláspontja nem változott, miszerint reméli, hogy a különböző felek elősegítik a helyzet enyhülését, és az ukrán válság politikai megoldásán dolgoznak”.

- Az Egyesült Államok pénteken bejelentette, hogy további 425 millió dolláros katonai segélyt nyújt Ukrajnának. A támogatás „további képességeket biztosít Ukrajnának a legsürgetőbb szükségleteinek kielégítésére, többek között légvédelmi elfogórakétákat, rakétarendszerekhez és tüzérséghez szükséges lőszereket, páncélozott járműveket és páncéltörő fegyvereket tartalmaz” - áll a védelmi minisztérium közleményében.

- Egy orosz rakétatámadás Harkivban pénteken egy rendőrség által használt helyszínt ért, egy magas rangú tiszt meghalt, 40 másik ember pedig megsebesült - közölte a főügyészség. A késő délutáni támadásban kilenc civil és egy mentőmunkás is a sebesültek között volt - közölte a hivatal a Telegramon.

A rendőrség szerint Sz-400-as rakétákat vetettek be az orosz erők.

- Az ukrán légvédelem 31-et megsemmisített az Oroszország által Ukrajna különböző régiói fölött indított 48 drónból egy éjszakai csapás során - közölte pénteken a kijevi légierő.

- Orosz nyomozók pénteken közölték, hogy ukrán dróntámadásban meghalt két ember egy kolostorban a nyugat-oroszországi Kurszk régióban. Az állami nyomozóbizottság szerint a támadás október végén történt. Egy orosz katonai blogger szerint az áldozatok két fiatalember voltak, akik embereket próbáltak evakuálni.

- Ukrajna az orosz invázió előtti nulláról mostanra évi több millióra növelte az aknavető lövedékek gyártását, de a globális robbanóanyaghiány korlátozza a fegyveripar felfuttatását - mondta Kijev vezető fegyverzeti tisztviselője. „A fő problémánk most a porok és a robbanóanyagok. Bármennyi robbanóanyag érkezik Ukrajnába, ennyi lövedékünk lesz” - mondta Herman Smetanin. Elmondása szerint Ukrajna most már saját tüzérségi lövedékeket gyárt, beleértve az áhított 155 mm-es kalibert,

amelyet a szövetséges NATO-országok által Ukrajnának adományozott nehéz tüzérségi lövegek használnak.