Hiperszonikus fegyvereken dolgoznak a németek és a britek - többezer kilométerre is lecsaphatnak
HírekTöbb mint 2500 kilométer hatótávolságú, a hangsebesség tízszeresével száguldó hiperszonikus siklóeszközt fejleszt német vezetés alatt az MBDA, miközben a britek egy új, több mint 2000 kilométeres robotrepülőgépen dolgoznak. A közös program célja olyan precíziós csapásmérő képesség megteremtése, amellyel az ellenséges országok mélyén található katonai központok és stratégiai infrastruktúrák is támadhatók.
A német és brit fegyverfejlesztési együttműködés előrelépést ért el a nagy hatótávolságú, hiperszonikus precíziós fegyverek kifejlesztésében – közölte Thomas Gottschild, Európa egyik vezető hadiipari cége, az MBDA németországi ügyvezető igazgatója a dpa hírügynökséggel. A német vezetésű programban a bajorországi Schrobenhausenben egy több mint 2500 kilométer hatótávolságú, a hangsebesség tízszeresét meghaladó sebességű hiperszonikus siklóeszközt fejlesztenek. A rakétahajtóművel nagy magasságba emelkedő fegyver leválik a hordozórakétáról, majd változtatható, nehezen kiszámítható röppályán közelíti meg a célpontját. Ezzel párhuzamosan brit irányítás alatt készül a High-End Cruise Missile (HECM) nevű robotrepülőgép, amelynek hatótávolsága meghaladja a 2000 kilométert. A két fejlesztés a Deep Precision Strike program része, amelyet Boris Pistorius német és John Healey brit védelmi miniszter 2025 májusában jelentett be Berlinben.
Mi a hadiipari fejlesztés célja?
A fejlesztések célja, hogy a NATO olyan fegyverekkel rendelkezzen, amelyekkel az ellenséges területek mélyén található logisztikai útvonalak, parancsnoki központok és katonai létesítmények is elérhetők. A hiperszonikus fegyverek rendkívüli sebességük és kiszámíthatatlan röppályájuk miatt különösen nehezen elfoghatók, jelenleg pedig csak néhány ország, köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Kína fejleszt vagy birtokol hasonló rendszereket. Pistorius korábban sürgette a német hadsereg képességbeli hiányosságainak mielőbbi felszámolását, a romló biztonsági helyzetre hivatkozva. Az MBDA emellett rövidebb hatótávolságú, szárazföldről indítható, a Mach 5-ös sebességet meghaladó rakétákon is dolgozik, amelyeknél a célba juttatás pontos vezérlése jelenti az egyik legnagyobb technológiai kihívást. A vállalat a költséghatékony, tömegesen alkalmazható fegyverek fejlesztésére is koncentrál: Black Cap nevű rendszerük több száz kilométeres távolságra képes 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket célba juttatni, lényegében drónhordozóvá alakítva a szabványos NATO-tüzérségi lőszert. Gottschild szerint a cél olyan nagy mennyiségben gyártható precíziós fegyverek előállítása, amelyek a lehető legalacsonyabb költség mellett biztosítanak jelentős katonai képességet.