Idén 4,5 százalékkal emelkedhet a hazai GDP

Hírek2019. okt 7.Növekedés.hu

A Költségvetési Tanács (KT) munkáját segítő elemzők többsége idén 4,5 százalék körüli növekedést vár, jövőre a prognózisok alapján lassul a gazdasági bővülés üteme - ez derült ki a tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közösen rendezett konferenciáján

Kovács Árpád, a KT elnöke elmondta: a Költségvetési Tanács évről évre azért rendezi meg ezeket a tanácskozásokat, hogy bemutassa a tudományos közösségnek, a közgazdász-társadalomnak: döntései megalapozásához kikéri és figyelembe veszi a szakmai műhelyek legszélesebb körének véleményét.

A tanácskozáson Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója elmondta: reális a költségvetésben az idei és a jövő évre kitűzött hiánycél. Rámutatott: ha 2020-ban a költségvetési tartalékokat teljesen felhasználják, akkor 1,4 százalék lehet a hiány, míg ha nem költik el a tartalékokat, akkor csupán 0,6 százalék lesz a deficit a GDP-hez mérten, mindkét esetben anticiklikusnak mondható a költségvetés.

Baksay Gergely jelezte: a kormány által felvázolt adósságpálya reális, az államadósság GDP-hez mért aránya a következő időszakban tovább csökken, a jegybank prognózisa szerint idén 67,3 százalék, 2020-ban 64 százalék körüli szintre mérséklődhet.

Ráadásul az éves, GDP-arányos kamatkiadások a 2013-as 4,5 százalékról már mintegy felére, 2 százalékra csökkentek - tette hozzá a jegybank igazgatója. Elmondta: a büdzsé folyamatai szempontjából az is kedvező, hogy az idei első nyolc hónapban a pénzforgalmi bevételek magasabbak voltak, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Simon József, az Állami Számvevőszék ellenőrzés-vezetője kiemelte: a büdzsé idei bevételeit tekintve a társaságiadó-bevétel a legkockázatosabb, várhatóan 80-100 milliárd forint elmaradás lesz ebből az adónemből a tervezetthez képest. Viszont ezt kompenzálják az áfa- és szja-bevételek. A büdzsé kiadásait nézve időarányos a teljesítés az év eddigi részében - mondta a számvevőszék szakembere. Kiemelte: nincs olyan kockázat, ami az államháztartási hiány vagy az adósságráta teljesülését fenyegetné.

Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem docense elmondta: a magyar gazdaság helyzetét nézve nagyon pozitív tényező, hogy kiemelkedő, 5,1 százalékos volt a GDP-növekedés üteme tavaly és az idei első fél évben is, és szintén igen magas, 4,8 százalék volt a lakossági fogyasztás bővülése 2019 első felében.

Az egyetemi docens rámutatott: idén 4,5, jövőre 3,5 százalék, 2021-ben 3,3 százalék körüli lehet a magyar gazdaság növekedése, a beruházások bővülése azonban a korábbi évekhez képest alacsonyabb szintet ér majd el. Az infláció 2019-ben 3,3 százalék körül alakulhat - fűzte hozzá.
Cserháti Ilona jelezte: jelentős kockázatot nem lát a tervezett fiskális pálya megvalósulását nézve. A külkereskedelmi mérleg esetében az áruforgalmi mérleg egyenlege csökken, amit egyelőre ellensúlyoznak a szolgáltatások. A külső kockázatok között említette az egyetemi docens a Brexit tényleges lezajlását, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború világkereskedelemre gyakorolt hatását, és az olajár körüli bizonytalanságokat.

Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője elmondta: várakozásaik szerint a GDP az idén 4,8 százalék lesz, ami az első fél év magas növekedése után már az ütem csökkenését vetíti előre, jövőre 3,9 százalékos bővülést várnak. Jelezte: arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege idén nulla, vagy akörül lesz, az infláció 3,4 százalékra várható, bizonytalan azonban, hogy az olajár hogyan alakul.
Regős Gábor rámutatott: most a magyar gazdaság szerkezete sokkal jobb, mint 2008-2009-ben volt, így mind a lakosság, mind a vállalatok helyzete, sőt, az állami szféra is válságállóbb, mint a 2009-es válság idején volt.

Antal Judit, az OG Research vezető közgazdásza rámutatott: a kapacitáskihasználtság azzal párhuzamosan emelkedik, hogy folyamatosak a kapacitásbővítő beruházások, kérdés azonban, hogy a fejlesztések további jelentős emelkedése nélkül hogyan alakul a növekedés.
Antal Judit kiemelte: rövid távon lendületes növekedés várható, középtávon viszont fokozatosan lassulhat a bővülés üteme, idén 4,6 százalékot, jövőre pedig 3,3 százalékot érhet el a GDP növekedése. Idén már szigorúbb fiskális politikával számol az elemző, 2020-tól pedig semleges költségvetési politika várható. Jelezte: a gazdaság kifehérítése következtében 2022-ig nem várható, hogy az államháztartási deficit a GDP-hez mérten 3 százalék fölé nőjön, az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad.