Így indokolta döntését a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek változatlanul bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. A megkötött és kilátásba helyezett vámmegállapodások feltételei és várható reálgazdasági hatásai régiónként jelentősen eltérnek. Az Európai Unióban bejelentett, valamint az Egyesült Államokban elfogadott kiadásnövelő programok a jövő évtől kezdve élénkíthetik a növekedést.

Az országok többségében mérséklődött az infláció az idei év első felében, ugyanakkor a második negyedév során az áremelkedési dinamika kismértékű gyorsulása figyelhető meg. Előretekintve a vámok inflációs várakozásokat emelő hatása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek. Az energiaárak változékonysága csökkent az előző kamatdöntés óta.

A nemzetközi pénzügyi piacokon a kockázatvállalási hajlandóságot főként a vámbejelentések és a geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények alakítják. A főbb tőzsdeindexek és az amerikai hosszú hozamok emelkedtek. A Federal Reserve várt kamatpályája kismértékben felfelé tolódott, a piaci árazások alapján idén két 25 bázispontos kamatcsökkentésre kerülhet sor. Az Európai Központi Bank esetében a piacok változatlanul egy 25 bázispontos kamatcsökkentést áraznak az idei év végéig. Az elmúlt hónap során a régiós jegybankok közül a lengyel jegybank 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, míg a cseh és a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált. A lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, miközben a bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A magasfrekvenciás adatok a második negyedévre is visszafogott teljesítményt jeleznek. A kiskereskedelmi forgalom és az építőipar májusban mérsékelten bővült, az ipari termelés pedig csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az év második felében a stabilan növekvő fogyasztás és a normalizálódó külső kereslet a gazdasági növekedés fokozatos élénkülése irányába hatnak. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, ugyanakkor a béremelkedés üteme májusban lassult. Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés gyorsulását. Az előrejelzési horizonton az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések egyaránt hozzájárulnak az erős fogyasztásdinamikához, az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházásainak felfutó termelésével pedig az export gyorsabb bővülése várható.

A hazai hitelezést továbbra is kettősség jellemzi: májusban a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, míg a vállalati hitelkereslet visszafogott maradt. A lakosság javuló jövedelmi helyzete, a lakáspiaci áremelkedés, valamint a jelenlegi és újonnan bejelentett támogatott hitelprogramok hatására idén és jövőre is a vártnál magasabb dinamika mellett folytatódhat a háztartási hitelállomány bővülése, illetve emelkedhet a lakásárak túlértékeltségének kockázata. A vállalati hitelezésben a konjunktúra élénkülésével és a bizonytalanság oldódásával várható fordulat. A hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas.

2025 júniusában az infláció 4,6 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,4 százalékra mérséklődött. A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírtak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg. A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, míg a vállalati árvárakozások mérséklődtek júniusban.

Az infláció az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az élénk fogyasztás, a változékony nyersanyagárak és az erős bérdinamika mellett szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez.

A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.

A Monetáris Tanács a bankrendszer likviditástöbbletének az idei első félévben megvalósult fokozatos mérséklődéséhez igazodva 2025. augusztus 1-től a kötelező tartalékráta 10 százalékról 8 százalékra történő csökkentéséről döntött.

A kötelező tartalék nemkamatozó része továbbra is a tartalékalap 2,5 százalékát teszi ki. E technikai jellegű lépéssel összességében a likviditási folyamatok semleges hatásúak a monetáris transzmisszióra, nem jelentenek változást a monetáris politika továbbra is szigorú irányultságában.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.