Kína egyik leggazdagabb régióját köti össze Budapesttel - képeken az első járat ünnepélyes landolása

A landolás pillanatai: 

Vízsugárral fogadják a Shanghai Airlines légitársaság Ningbo és Budapest között közlekedő új járatának első gépét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2023. június 19-én. MTI/Lakatos Péter

A Shanghai Airlines légitársaság Ningbo és Budapest között közlekedő új járatának első gépe a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2023. június 19-én. MTI/Lakatos Péter

Valentinyi Katalin, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója, Bogáts Balázs, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, Qiu Jie, a China Eastern Airlines értékesítési és marketing központ vezérigazgató-helyettese és a budapesti iroda vezetője, valamint Wu Dan, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének gazdasági és kereskedelmi ügyekért felelős első titkára (b-j) a Shanghai Airlines légitársaság Ningbo és Budapest között közlekedő új járatának első gépe előtt előtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2023. június 19-én. MTI/Lakatos Péter

Menczer Tamás a repülőgép landolását követően mondott beszédében felidézte, immár 15 hónapja Magyarország szomszédságában pusztító háború folyik, és sajnálatos módon a transzatlanti világban a háborúpártiak vannak többségben, de látható az is, hogy globálisan a békepártiak adják a többséget, és a magyar kormány is a békét akarók között van.

Hozzátette, a békepártiak hangjának felerősítésében Kínának óriási szerepe van. Kína is békét akar, Magyarország pedig támogatja a kínai béketervet az ukrajnai háborúval kapcsolatban

Menczer Tamás kitért arra, hogy a szomszédságban zajló háború gazdasági és energiaválságot okoz Európában és világszerte egyaránt. Megtörtént az európai és az orosz gazdaság szétválasztása a káros szankciókkal, ami az európai gazdaság szempontjából egy tüdőlövéssel ér fel. Látszanak olyan törekvések is, amelyek szétválasztanák az európai és a kínai gazdaságot, ami a tüdőlövés után még egy lefejezéssel lenne egyenértékű.

Kijelentette, ezt a magyar kormány nem támogatja. A kabinet nem akarja, hogy az Európai Unió és a NATO Kína-ellenes blokká váljon. A rendszerszintű versengés helyett a Kínával való stratégiai együttműködést, a blokkosodás helyett a konnektivitást, az összeköttetést támogatja a magyar kormány - fejtette ki az államtitkár.

Menczer Tamás rámutatott arra, Kína és a Kelet felértékelődését mutatja, hogy míg 15 évvel ezelőtt világszinten a beruházások 80 százalékát nyugati tőke finanszírozta, és 20 százalékát keleti tőke, addig mára ez az arány megfordult, a globális beruházások 70 százalékát finanszírozzák keleti tőkéből, és 30 százalékát nyugatiból. Kína a világ GDP-jének 2010-ben 9, az Európai Unió a 22 százalékát adta, mára ez is megváltozott, Kína a világ GDP-jének 18, az EU a 17 százalékát állítja elő.

A KKM államtitkára elmondta, tavaly az EU és Kína kereskedelmi forgalma 860 milliárd euró volt, ennek harmada Németországhoz köthető. Megjegyezte, ez mutatja, hogyan válik el a politikai kommunikáció a realitástól.

Menczer Tamás kiemelte, Magyarország büszke arra, hogy 2017-ben a magyar-kínai kapcsolat a legmagasabb szintre, az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelkedett. Mára Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Közép-Kelet-Európában, a kínai befektetések összértéke Magyarországon elérte a 8 milliárd dollárt, 2020-ban és 2023-ban is Kínából érkezett, illetve érkezik a legtöbb befektetés Magyarországra.

A két ország közötti kereskedelmi partnerségét jelzi, hogy 2022-ben Kína Magyarország első számú kereskedelmi partnere volt Európán kívül. Tavaly a két állam közötti áruforgalom 6 százalékkal növekedett 2021-hez képest, 2011 és 2019 között - a koronavírus-járvány előtti időszakban - a Magyarországra érkező kínai turisták száma mintegy megötszöröződött. Abban bíznak, hogy a pandémia után a helyzet normalizálódni fog, és egyre több kínai turista érkezik Magyarországra. A világban óriási verseny van a kínai turistákért, akik a legtöbbet költő vendégek közé tartoznak, ezzel segítik az adott ország turisztikai ágazatának, gazdaságának növekedését.

Menczer Tamás közölte, hogy heti két alkalommal közlekedik majd a Shanghai Airlines légitársaság járata Ningbo városából Budapestre, ezzel négy kínai nagyváros, Peking, Csungking, Sanghaj és Ningbo lesz elérhető közvetlenül Budapestről, júliustól pedig heti 10 személyszállító járat jelenti majd az összeköttetést Budapest és Kína között. Ezzel megközelítik a covid előtti régiós rekordnak számító heti 13 járatot - tette hozzá.

Az összeköttetés jelentőségét mutatja az is, hogy Ningbo lakossága 10 millió, Kína egyik leggazdagabb tartományában, a 65 milliós Csöcsiang tartományban fekszik. A kikötőváros elektronikus eszközök, textiltermékek és ipari gépek exportjáról is ismert - mondta Menczer Tamás.

Wu Dan, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének gazdasági és kereskedelmi ügyekért felelős első titkára elmondta, a légi összeköttetések megteremtése Magyarország és Kína között a gazdasági együttműködés fontos eredményének számít.

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusszakmai igazgatója kedvező hírnek nevezte az ágazat szempontjából, hogy a közvetlen kínai légi járatok révén egyre több kínai turista érkezik Magyarországra.

Qiu Jie, a China Eastern Airlines értékesítési és marketing központ vezérigazgató-helyettese és a budapesti iroda vezetője az ünnepségen kiemelte:

a magyar piac fontos nekik az európai térségben.

Bogáts Balázs, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy minél több légi összeköttetés legyen Budapest és Kína nagyvárosai között, és továbbra is a magyar fővárosba érkezzen a legtöbb kínai járat a térségben.