Kiszámolták: 2100 milliárd forinttal emelik meg a hiányt az új intézkedések, hogy lesz ebből euróbevezetés?
HírekMagyar Péter 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt közölt 2027-re, ám a bejelentett ígéretek teljesítése több mint 2100 milliárd forinttal növelheti a deficitet. Az adóemelések és a bejelentett kiadáscsökkentések egyelőre nem oszlatják el a kételyeket: a piacok bizalmának megőrzéséhez a kormánynak a gyakorlatban is bizonyítania kell, hogy képes tartani az ígért hiánycélt.
Az 5 százalék alatti hiánycél bemondása kényszerpályán tartja a kormányt, és a piacok most ennek örülhetnek A mai napon Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a 2027-es költségvetés legfontosabb intézkedéseit. Az elmondottak alapján jól körvonalazódik, hogy mire lehet számítani a jövő évre - közli friss elemzésében az MBH Elemzési Centrum. Mint írják, a miniszterelnök legfontosabb és legjobban várt bejelentése az volt, hogy 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt irányoznak elő.
Kényszerpályán a kormány
Mivel a költségvetés ambiciózus hiányemelő intézkedéseket is tartalmaz, az 5 százalék alatti hiánycél bemondása továbbra is kényszerpályán tartja a kormányt: a hiánycél elvétése jövőre komoly piaci kiábránduláshoz, az euróbevezetés melletti piaci bizalom megrendüléséhez, így a forint gyengüléséhez és az állampapírpiac gyengüléséhez vezet, amit a kormány biztosan el akar kerülni. Fontos, hogy vannak jelentős adóemelési intézkedések is; ezek nélkül ennyi ígéret betartására semmi esély nem lenne. A miniszterelnöktől a vártnál ambiciózusabb hiánynövelési intézkedéseket hallhattunk, amit mindenképpen ellentételezni kell.
Magyar Péter szerint a családi pótlék duplázása, a mediánbér alatti fizetések adójának csökkentése, a minimálnyugdíjak emelése és a nyugdíjasoknak adott juttatások, az ágazati béremelések, az egészségügyre fordított többletkiadások, a gyermekvédelemre költött források emelése, az önkormányzatok szolidaritási adójának mérséklése, illetve a BKK megemelt támogatása együttesen 2100 milliárd forinttal emeli meg a hiányt, azaz ennyivel hagy több pénzt a gazdaság szereplőinél. A fentiek fedezete részben adóemelés lenne: a vagyonadó bevezetése, a dohánytermékek adójának emelése, a nagyobb árbevételt elérő vállalatok társasági adójának emelése, az innovációs járulék emelése, a cégautóadó átalakítása, a bányajáradék emelése és a reklámadó újbóli bevezetése együttesen számításaink szerint azonban messze nem elegendő a fenti, 2 ezer milliárd forintot meghaladó hiányemelési hatás finanszírozására.
Fontos részletek hiányoznak még
A miniszterelnök szerint a korábbi, pazarló működés visszaszorítása jövőre 1500 milliárd forintos nagyságrendben tud további fedezetet teremteni a 2026-os évhez képest a fenti intézkedések fedezésére. Konkrét adóemelések bejelentése nélkül azonban a hiánynövelő intézkedések önmagukban jelentős piaci bizalomvesztést jelentettek volna. Ha az adóemelés mellett tényleg sikerül a kormánynak 1500 milliárd forinttal csökkenteni a kiadásokat, akkor az egyenleg már valóban a hiány csökkenése felé mutat. De a pontos számításhoz egyelőre fontos részletek hiányoznak: nem lehet tudni például, hogy a 14. havi nyugdíj második heti kifizetésére (amit még a Fidesz kormány ígért meg) sor kerül-e, vagy sem. Az sem teljesen világos, hogy az energiacégek adójának emelése már az eddig meglévőkhöz képest többletterhet jelent-e, vagy nem. Jelenleg a bizonytalanságok a GDP több tized százalékpontjára rúgnak. Emiatt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a hiány (ami az általunk az idei évre várt 7,2% körüli szintről jövőre automatikusan a GDP 6-6,5 százalék közé esne intézkedések nélkül) pontosan mennyivel csökkenhet 2027-ben.
Mi a bejelentések előtt 5,3%-os GDP-arányos hiányt jeleztünk előre jövőre. Egyelőre ebben a pillanatban ezen nem módosítunk, de a következő napokban további hírek jöhetnek, aminek következtében módosíthatjuk hiányvárakozásunkat - állapítják meg az MBH elemzői.