Költségvetési Tanács: hiteles a költségvetés módosítása

A KT honlapján is elérhető állásfoglalásban a tanács tudomásul veszi, hogy idén a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra nő 3,5 százalékról, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul a korábbi 3,3 százalékhoz képest.

Továbbra is szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik - jegyezték meg.

A testület megállapította, hogy a tervezet 2023-ra - az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben - 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A növekedés meghatározó arányban az export importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól - szögezték le.

Arra is kitértek, hogy a belső kereslet lassul: a reáljövedelmek mérséklődése visszafogja a lakossági fogyasztást, a bizonytalan gazdasági kilátások csökkentik a vállalati beruházásokat, miközben az állami szektor is átütemezi a beruházásait.

A tervezett gazdasági növekedés akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek - figyelmeztettek.

A tanács üdvözölte azt a rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke 1,5 százalék felett nő, akkor az így keletkező többletbevételt - a nyugdíjprémiumon felül - a hiány mérséklésére fordítják.

A KT nyugtázta, hogy a tervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetésben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célok - így a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzése, a családok támogatása, az idős emberek védelme, továbbá a honvédelmi képesség erősítése - megvalósítását. A törvény megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az inflációval azonos mértékű emelésére, a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségei részleges kompenzálására, az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására - tették hozzá.

Az infláció éves átlagban a módosítás alapjául szolgáló makrogazdasági pályának megfelelően alakulhat (15 százalék) amennyiben nem lépnek fel újabb negatív hatások - áll a szövegben.

A kockázatok közül megemlítették az orosz agressziót és más geopolitikai konfliktusok eszkalálódásának veszélyét, az ellátási láncok töredezettségét, az energia és nyersanyagárak tartósan magas szintjét.A testület szerint veszélyezteti a költségvetés teljesíthetőségét az is, hogy az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladja az adóalapok várt növekedését. Kiadási oldalon a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz - fejtették ki.

Az energiaárak emelkedésének kompenzációján kívül a költségvetés a magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz - így fogalmaztak.

Az államadósság 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik a tavalyi év végére várt 73,5 százalékról a tervezet szerint - erősítették meg.

A KT három fős testület, tagjai Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, elnöke pedig Kovács Árpád volt számvevőszéki elnök.

A testület anyaga szerint a kormány szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az idei költségvetési törvény módosításara vonatkozó törvényjavaslat-tervezetet, ezt követően Varga Mihály pénzügyminiszter véleménykérő levele mellékleteként küldte el a dokumentumot a testület elnökének.