Könnygáz, utcai harcok, tömeges előállítások: ismét elszabadultak az indulatok Franciaországban
HírekFranciaország több városában megint erőszakos összecsapásokká fajultak a tiltakozások, amelyek öt hete tartanak.
A demonstrációk többsége békésen indult, de a nap végére Párizsban és más városokban a rendőrök és egyes tüntetőcsoportok összecsaptak. A tiltakozások hátterében a megélhetési költségek emelkedése, a közszolgáltatások helyzete és a kormány.
A francia belügyminisztérium országos becslése szerint 410 ezren vonultak utcára, a szakszervezetek 800 ezer résztvevőről tájékoztattak.Mintegy 70 ezer rendőr és csendőr biztosította a tiltakozásokat. Közel ezer embert állítottak elő az erőszak miatt.Párizson kívül Marseillesben szintén több összecsapásról számoltak be. Itt a hatóságok a korábbi hétvége fosztogatásai után fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be.
Lyonban, Lille-ben, Toulouse-ban és Nantes-ban is rendőri beavatkozásról, illetve erőszakos incidensekről érkeztek hírek.
Miért tiltakoztak?
A demonstrálók a drágulás, a megélhetési nehézségek, az oktatás és más közszolgáltatások finanszírozása, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek ellen emelték fel a hangjukat.
Szeptember 18-a óta tartanak a megmozdulások: az országos tiltakozás egy Párizs melletti iskola elfoglalásával indult, majd napok alatt átterjedt több nagyvárosra. A hatóságok 5 hete próbálják békés mederben tartani a megmozdulásokat.
A tiltakozások már az elnökválasztási esélyeket ia nagy mértékben befolyásolják. Emmanuel Macron elnök második elnöki mandátuma jövő májusban jár le.A kötvénypiacok mindenesetre hosszan tartó válságot áraznak: a fő problémát jelenleg az jelenti, hogy nehéz olyan hiteles és politikailag is megvalósítható tervet felmutatni, amely megfékezné a költségvetési hiány növekedését és stabilizálná az államadósságot.
Magas hiány és államadósság
A számok is jól mutatják a probléma súlyát: az adósságráta 2026-ban várhatóan eléri a GDP 119%-át. A költségvetési hiány a GDP 5,4%-a lehet, meghaladva a 4,6%-os célt. A 2027-re vonatkozó terv 5%-os hiánnyal számol, vagyis érdemi csökkenést nem irányoz elő, miközben 1%-os gazdasági növekedést feltételez. A jelenlegi gazdasági lassulás mellett ez az előrejelzés kevés mozgásteret hagy: ha a gazdaság a vártnál gyengébben teljesít, az adóbevételek is elmaradhatnak a tervezettől, ami még nehezebbé teheti a hiány csökkentését.
A német és a francia tízéves állampapírok kamata szétvált egymástól.
A kihívás ráadásul politikai természetű is. A kisebbségi kormány visszavonta azokat a változtatásokat, amelyek lehetővé tették volna a költségvetési kiadások mintegy negyedét kitevő nyugdíjkiadások csökkentését. Mivel az elnökválasztást 2027 áprilisában tartják, korlátozott a mozgástér a népszerűtlen intézkedések keresztülvitelére.
A francia állami kiadások a GDP 57,5%-ának felelnek meg, ami világszinten az egyik legmagasabb arány. Ezek csökkentése jelentős politikai és költségvetési döntéseket és megfelelő politikai támogatottságot igényelne.