Matolcsy: a lengyelek 20 éven át sikeresebbek voltak nálunk, 2010 óta viszont már együtt haladunk

2020-ra azonban a lengyelek 36,5 százalékkal közelítettek az EU-átlaghoz - fejti ki az MNB elnöke elemző írásában - mi viszont csak 17,1 százalékkal, így a lengyel felzárkózás közel kétszeres sebességet ért el hozzánk képest.

2019-re, a Covid-19 betörése előtti évre visszaelőztük a korábban minket megelőző lengyel gazdaságot. 2020-ban ellenben a járvány által kiváltott válságot jobban kezelte Lengyelország.

- írja Matolcsy.

A lengyel 2,7 százalékos visszaesésnél nagyobb, közel 5 százalékos magyar veszteség miatt 2020 végére újból a lengyelek vezettek. 2021 második felére mindkét gazdaság kilábalt a válságból és elérte a válság előtti GDP szintjét, de a 2020-ban elért lengyel előny fennmaradt: ma ők vezetnek.

Az MNB elnöke szerint a két ország mérete, népessége és gazdasági ereje nagyságrendi eltéréseket mutat, mégis igen sok hasonlóság található a lengyel és a magyar modell között.

Ezek közül sorol fel néhányat:

Mindkét gazdaság sikeres felzárkózást hajt végre.

A második világháború óta a világgazdaságban 18 nemzet lépett be a fejlettek csoportjába. Az IMF szerint ez az egy főre eső 17 ezer dolláros – folyó áron számolt – jövedelem szint elérését jelentette. Az utoljára belépő 10 nemzet közül 6 kelet-közép-európai: Csehország, Szlovákia, Szlovénia és a 3 balti ország. Lengyelország és Magyarország lehetnek a következő belépők a fejlettek csoportjába.

Mindkét ország felzárkózása az ipari, ezen belül a feldolgozóipari exportra épült.

A lengyel és a magyar felzárkózás egyaránt magas beruházási rátára, erős technológia importra, folyamatos FDI beáramlásra épül, amelyekhez hozzájárultak még az EU támogatások. A sikert mindkét gazdaságban a jól képzett és motivált munkaerő, valamint a külföldi működőtőke beruházások által beáramló modern technológia, menedzsmenttudás és exportpiac egyesítése táplálja.

Mindkét gazdaság sikeresen alkalmazkodott az elmúlt két évtized globalizációjához.

Kína felemelkedése és bővülő belső piaca új export lehetőségeket teremtett a világgazdaság számára. Az erre ráépülő német kivitelnek szüksége volt/van térségünk olcsó és képzett munka erejére. A közép-kelet-európai régió belső piacai is folyamatosan bővülnek. Az amerikai tőke beáramlása a teljes régióban felgyorsította a belső modernizációt, különösen a digitális átállást, az egyre összetettebb exportszerkezet kiépítését és a pénzügyi innovációkat.

Mindkét országban magas a foglalkoztatás, alacsony a munkanélküliség és jelentős a külföldi munkavállalás.

A lengyelek több évtizede, mi 2010-től vagyunk képesek arra, hogy az örökölt tervgazdaság helyére munkaerőpiacot építsünk fel. A magyar munkaerőpiac soha nem heverte ki a sokkterápiás piaci átmenet foglalkoztatási veszteségét, de 2010 után már ledolgozta a lengyelekkel szemben kialakult hátrányát.

Az MNB elnöke szerint az egyezések mellett hasonlóan erősek a két modell különbségei is, végül ezek magyarázzák a lengyel felzárkózás kétszeres sebességét a magyarhoz képest.

Sorra veszi ezeket is:

A piaci átmenet "transzformációs vesztesége" kisebb a lengyel, nagyobb a magyar gazdaság esetében.

Már rögtön 1990-től megjelent a lengyelek előnye, mert a piaci átmenet vesztesége náluk kisebb volt, mint nálunk. A magyar sokkterápia az 1990-1993 közötti három év alatt történelmi veszteséget okozott, mert 1993 végén a magyar GDP 18,3 százalékkal maradt el az 1989. év végi szinttől. A lengyeleknél két év alatt, 1990-1991-ben 16,7 százalékos volt a GDP csökkenése. A magyar növekedésnél – egészen 1998-ig – lényegesen jobb volt a lengyel teljesítmény, így a két ország közötti induló fejlettségi különbség az új növekedési szakaszban már szűkült. A 2008/2009-es nyugati pénzügyi válságot a lengyelek nagyon jól kezelték, mert a költségvetési hiány elengedésével képesek voltak elkerülni a visszaesést, sőt 2009-ben 2,8 százalékos növekedést értek el. Ezzel szemben mi a kettős, belső és külső válság, valamint a hibás válságkezelés hatására 6,6 százalékos visszaesést szenvedtünk el. A lengyelek közel 10 százalékot „vertek ránk” 2009-ben, tehát egyetlen év alatt.

Az EU csatlakozás körüli éveket a lengyelek lényegesen jobban használták ki, mint mi magyarok.

1998-tól mi teljesítettünk jobban, de 2004-től már az EU-átlagos fejlettségéhez mért lengyel felzárkózás gyorsult, míg a magyar lassult. Ezután jött a 2008/2009-es kudarc. 2010-re Lengyelország behozta hozzánk képest fennálló történelmi lemaradását. 2010-től fej fej mellett halad a két jóbarát, hol egyik, hol másik vezet egy fejhosszal, most éppen a lengyelek.

A lengyelek "tudatossági szintje" meghaladja a miénket.

A lengyel emberek, kormányok, gazdasági szereplők mércéje a német fejlettség beérése, míg a magyar jövőkép meglehetősen homályos. A dinamikus és mozgósító lengyel nemzetstratégiából hasonlóan erős gazdasági stratégiák következnek. Nálunk mintha a túlélés és a „legyen mindig egy kicsit jobb” általános életérzése uralkodna. A lengyeleknél a németek legyőzésének történelmi vágya diktál.

A lengyel modell modernizációs előnyben van hozzánk képest.

A lengyelek kétszeres felzárkózási teljesítményének döntő forrása az, hogy a modernizáció legfontosabb eszközeit jobban használják, mint mi. A digitális gazdaság felépítésében a lengyelek lényegesen sikeresebbek. A digitális gazdaság GDP-arányos méretét illetően a világ legjobb 20 országa közé kerültek. Világszínvonalú cégeket építettek fel a fintech és más digitális iparágak területén. Lengyelország például mára a számítógépes játékok egyik világközpontjává vált.

Matolcsy elemzése szerint az elmúlt 30 év mérlege azt mutatja, hogy a lengyelek 1990-től egészen 2010-ig egyértelműen sikeresebbek voltak nálunk, azóta viszont lényegében már együtt haladunk.

Amiben jobbak nálunk – stratégiai gondolkodás, modernizációs hullámokon lovaglás, digitális átmenet, 4 százalék körüli egyenletes növekedés – ott jó kormányzati programokkal a lengyel előnyök behozhatók. Az is igaz azonban, hogy ezek hiányában gyorsan és jelentősen elhúzhatnak mellettünk

- zárja sorait az MNB elnöke.