Megvan az új kamatdöntés!

Ezzel folytatódott a kamatcsökkentési ciklus, de kisebb sebességgel. 

 

Márciusban a KSH által mért infláció 3,6 százalék volt éves szinten, vagyis a tavaly januári 25,7 százalékos inflációs csúcsról viszonylag gyors volt a dezinfláció.

 

Összehasonlításként a lengyel alapkamat 5,75 %, a cseh 4,75%, a román irányadó ráta pedig 7 százalék.

Az MNB Monetáris Tanácsának indoklása szerint az Egyesült Államok gazdasága változatlanul stabil növekedést mutat. A kínai gazdaság a várakozásokat meghaladó mértékben bővült 2024 első negyedévében, elsősorban a gazdaságpolitika keresletösztönző intézkedéseinek hatására. Az eurozóna gazdasága továbbra is visszafogottan teljesít.

 

A bizalmi indikátorok javultak 2024 első negyedévében, de a rövid távú európai kilátásokat főként lefelé mutató kockázatok övezik.

Az eurozóna inflációja tovább mérséklődött. Az Egyesült Államokban az infláció márciusban ismét az előző havi adat és a várakozások felett alakult.

A világgazdasági kereslet gyengülése és a nyersanyagárak korábbi éveknél alacsonyabb szintje előretekintve mérsékelt inflációs ráták irányába mutat.

A közel-keleti konfliktus eszkalálódása az olaj- és gázárak növekedését okozta, továbbá fennakadásokhoz vezethet a globális értékláncokban, amely újból megemelheti a szállítmányozási költségeket. A világgazdaságban általánosan megfigyelhető a szolgáltatások tartósan magas inflációja, ami fékezi a dezinflációt.A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság romlott a márciusi kamatdöntés óta. A globális pénzpiaci hangulatra elsősorban a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények hatottak negatívan.

A Federal Reserve esetében a piaci árazások alapján várt kamatpálya márciushoz képest még feljebb tolódott, míg az EKB esetében a piaci várakozások nem változtak érdemben.

A hosszú hozamok a fejlett piacokon, különösen az Egyesült Államokban, illetve a feltörekvő piacokon is tovább emelkedtek 2024 első negyedévében. A régióban a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon áprilisban.

A hazai gazdaságban a 2023. évi visszaesést követően 2024 elején lassú fellendülés kezdődött, a növekedés az év második felében dinamizálódhat. 2024 februárjában az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom is kismértékű bővülést mutatott. A lakossági fogyasztást meghatározó fontosabb tényezők közül a reálbérek tavaly szeptember óta újra emelkednek.A lakossági bizalmi indikátor lassú javulása az óvatossági motívum fokozatos oldódására utal. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt hónapokban enyhült. A foglalkoztatás magas szintje mellett a munkanélküliségi ráta enyhén, 4,6 százalékra emelkedett februárban.

2024-ben – az infláció tartós mérséklődésével, a reálbérek folytatódó emelkedésével és a bizalom erősödésével – főként a belső keresleti tételek támogatják a hazai GDP fokozatos bővülését.

Az exportteljesítményt az elhúzódóan gyenge európai konjunktúra visszafogja, míg a jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások fokozatosan élénkítik.

Magyar gazdaság

2024-ben a jegybanki előrejelzés alapján a GDP 2,0–3,0 százalékkal bővülhet. 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és az exportpiaci részesedésünk is emelkedik.

A magyar gazdaságban erős és általános dezinfláció érvényesül. Márciusban a fogyasztói árak 3,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció az év eleje óta a jegybanki toleranciasávon belül alakul. A fogyasztóiár-index 0,1 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest, míg az éves bázisú maginfláció 0,7 százalékponttal, 4,4 százalékra mérséklődött.

Az infláció és a maginfláció is a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakult. A lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapokban csökkentek.

Az áremelkedés üteme az idei év közepén a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása és bázishatások miatt átmenetileg emelkedik. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év hátralévő részében 4,5–5,0 százalék között alakulhat. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzpiaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki toleranciasávba.

Februárban a folyó fizetési mérleg többlete historikus csúcsot ért el. Idén az export és az import volumene közel azonos mértékben bővül, így elsősorban az alacsonyabb energiaárak mellett tovább javuló cserearány javítja a külkereskedelmi egyenleget.

Összességében a folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege 2024-ben várhatóan enyhén, majd a következő években – az exportpiaci részesedés növekedésével párhuzamosan – nagyobb mértékben javul.

A jegybank előrejelzése szerint a költségvetés hiánya 2024-ben mérséklődik, az elsődleges egyenleg öt év után újra egyensúly közelébe javul. A bruttó államadósság a GDP 73,5 százalékára csökkent 2023 végére.

Az adósságráta 2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához a kitűzött hiánycélok hiteles elérése is szükséges.

A magyar gazdaságban folytatódott a dezinfláció, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony.

A historikusan magas devizatartalék és a folyó fizetési mérleg tartós javulása az ország kockázati megítélésének erősítése irányába hatott, ugyanakkor a romló nemzetközi hangulatban a magyar eszközök kockázati felára is emelkedett az elmúlt időszakban. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások az alapkamat-csökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatását indokolják. A változékony kockázati környezet továbbra is óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé. Ezzel összhangban a Tanács a mai ülésén az alapkamatot 50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette.

Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 6,75 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 8,75 százalékra mérséklődik.

A monetáris politika továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzpiaci stabilitás fenntartásához, a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez.

A globális dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága és a hazai dezinfláció fenntartható folytatása a következő hónapokban óvatos és türelmes monetáris politikát indokol.

A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását.

Az áprilisban megkezdett új szakaszban a Monetáris Tanács a korábbinál lassabb ütemben haladva, adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről.