Mi kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság meglóduljon?
HírekA Versenyben marad-e Európa és Magyarország? című konferencia november 28-án zajlott le az NKE-n, melyen többek között Suppán Gergely, az NGM helyettes államtitkára, Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzor emeritusa, Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke és Kincses Áron, a KSH elnöke szólt hozzá a versenyképességi vitához. 2025-re 3 és 6 százalék közötti növekedéssel tervez a gazdaságpolitika. E tág intervallum, és az ennél jelentősen szerényebb 2024-es növekedési adat is azt sugallja, hogy igen bizonytalanok a növekedési kilátások - írja a ludovika.hu.
A legfontosabb belső tényezők
Magyarország gazdasági növekedésének egyik jelentős hazai tényezője az infláció alakulása. A 2024-es év inflációs jelentése szerint az infláció csökkenő tendenciát mutatott, ami kedvező környezetet teremt a gazdasági növekedéshez. Az alacsonyabb infláció csökkenti a gazdasági bizonytalanságot, és kedvezőbb feltételeket teremt a beruházásokhoz és a fogyasztáshoz - írja a ludovika.hu.
A feszes munkaerőpiac szintén jelentős tényező. A KSH adatai szerint a munkaerőpiac kihasználtsága magas. Az ilyen körülmények között azonban kihívást jelenthet a munkaerőhiány, ami akadályozhatja a növekedést, különösen a magas szintű szaktudást igénylő iparágakban. A feszes munkaerőpiac erős korlátja a mennyiségi alapú termelésbővülésnek. Ennek két feloldása lehetséges, vagy – a már megkezdődött – külföldi szakmunkás-behozatal keletről és a Távol-Keletről vagy a termelékenység növelése.
Utóbbi kapcsán jutunk el az igazán jelentős növekedési korláthoz, a közepes jövedelmi csapdához, ami Magyarország esetében azt jelenti, hogy követni tudja a fejlett országokat, de felzárkózni nem. A jövedelmi felzárkózáshoz szükség lenne a termelékenyebb iparágak bevonzására, az innovációs erőfeszítések növelésére, amelyet a digitalizáció erősítése jelentősen segítene. E téren, mint az az MNB szemléletes ábrázolásából is megmutatkozik, Magyarország jelentős európai és regionális elmaradásban van.
A problémát jelzi a GNI és GDP közötti rés növekedése is, amely alapján a hazai felhasználású jövedelem növekvő mértékben marad el a hazai megtermelt (de részben külföldi tulajdonú) jövedelemmel szemben.
Globális körülmények
A legfontosabb kérdés, hogy az Egyesült Államokban tapasztalható protekcionista tendenciák miként folytatódnak a Trump-kormányzat alatt, és mekkora mozgástérre tudja Magyarország váltani Donald Trump és Orbán Viktor politikai barátságát akár a Kína felé, akár az USA felé történő kereskedelmi és beruházási kapcsolatokban.
Ez ugyanis meghatározza azt, hogy milyen mértékben lesz helyettesíthető a mind növekedés, mind innováció tekintetében gyengélkedő és lemaradó Németország (és tágabban Nyugat-Európa), amely eddig a legjelentősebb felvevőpiaca és beruházója volt az országnak.
Az elemzés teljes szövege elérhető EZEN a linken.
