Nem bírják a versenyt a hazai kisboltok a kínaiakkal szemben
HírekHúsz év az EU egységes belső piacán - ezzel a címmel szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztálya. A rendezvény ahhoz az egy éven át tartó konferenciasorozathoz kapcsolódott, amelynek keretében az MKT szakosztályai szakterületenként áttekintik hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit.
A kiskereskedelmi szektor az Európai Unió legnagyobb foglalkoztatási ágazata, amely az európai GDP csaknem egyötödét teszi ki. Az Európai Unió területén mintegy 3,5 millió kiskereskedelmi vállalkozás van. Míg az EU-ban a háztartások teljes fogyasztásának csaknem egyharmadát, Magyarországon több, mint felét a kiskereskedelmi fogyasztás teszi ki - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán.
Európai trendként megfigyelhető a kiskereskedelmi kkv boltszámok csökkenése, mely hazai viszonylatban az EU-s átlagot meghaladó mértékben van jelen
- mondta Kozák Tamás a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) tanszékvezető egyetemi docense.
Balás Péter nyugalmazott nagykövet ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a hazai nagyobb arányú boltbezárásokhoz nagy mértékben hozzájárul a kínai kisboltok és éttermek - az EU-s mértéket jóval meghaladó - elterjedése, amellyel a magyar vállalkozások nem tudnak lépést tartani. A kínai áruházak térhódítása a teljes unió területén megfigyelhető.
Kozák Tamás megjegyezte, hogy a legnagyobb vásárlóerőt azonban még így sem a boltok, hanem a kínai és indiai online piacterek vonják el a hazai kiskereskedelmi forgalomtól, ahol a hazai vásárlások 50 %-a bonyolódik le.
A jövőre vonatkozóan Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője már pozitív változásokra számít.
Európai szinten tendencia a fogyasztói bizalmi index növekedése, mely nagyrészt az ellátási lánc stabilizálódásának köszönhető.
Az elemző a kiskereskedelmi üzletek forgalmának bővülésére számít hazai szinten annak ellenére, hogy hazánkban a fogyasztói bizalmi index EU-s viszonylatban továbbra is a legalacsonyabb.
Az előadáson szóba került Magyarország kelet felé nyitása is, mellyel kapcsolatban Balás Péter megjegyezte Magyarország csak addig érdekes a kínai vállalkozások számára, amíg az Európai Unió tagja, hiszen a hazánkba települő kínai vállalkozások az EU területén akarják értékesíteni itt gyártott termékeiket.
Szó volt továbbá hazánk euroövezeti csatlakozásáról is, mellyel kapcsolatban Nyeste Orsolya megjegyezte, hogy a kötelezően előírt 90 százalékos teljesítettség irreálisan magas elvárásnak tűnik a jelenlegi 77 százalékhoz képest.
Ugyanakkor mind a vállalatok, mind a lakosság részéről továbbra is magas az euroövezeti csatlakozás támogatottsága.
A teljes előadás ezen a linken tekinthető meg.
