Nagy István: Akár 100 ezer euróig segítik a gazdák generációváltását

Nagy István elmondta, az ágazat szereplői nagyszerűen helytálltak a nehéz időkben: a járvány idején, az orosz-ukrán háború és a válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók mellett is megtermelték az ország kenyerét, aminek az az üzenete, hogy az agrár- és élelmiszeripar stratégiai, nemzetbiztonsági szintű ágazat lett.

Hozzátette: a kormány elkötelezettségét és eltökéltségét mutatja, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít, ez háromszor több forrás a fejlesztésekhez, mint a megelőző hét évben volt. Ilyen támogatás csak Magyarországon van az EU-ban - mutatott rá a tárcavezető.

Ugyanakkor figyelmeztette az ágazat szereplőit, hogy "tudni és akarni kell" változtatni, ugyanis "abban a kényelmetlen szituációban vagyunk, hogy úgy nem lehet gazdálkodni, ahogy apáink csinálták". Új módszerekre, technológiákra, a versenyképesség sokkal magasabb szintre emelésére, a hozzáadott érték növelésére van szükség, ezt számos jogszabállyal segítették, és segítik a jövőben is - tette hozzá.

Felsorolása szerint elkezdték a földet a gazdáknak programot, mert a termőföld a gazdáknál van a legjobb helyen. Megkezdték a gazdákat gúzsba kötő közös, osztatlan földek felszabadítását, és megalkották a termelés biztonságát megteremtő öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt.

A gazdák jövedelemszintjének stabilitását szolgálja a családi gazdaságok adózásáról szóló jogszabály, amely szerint 80 millió forint árbevétel után 600 ezer forintot kell befizetni az államnak, és a család tagjainak biztosított az egészségügyi és nyugellátása - ismertette.

Nagy István jelezte: a generációváltást a 40 ezer és 100 ezer euró közötti, átalány jellegű támogatással segítik, a termelői együttműködésről szóló jogszabály pedig azt fogja eredményezni, hogy a méretből adódó különbség ne okozzon hátrányt a kisebb gazdaságoknak.Ez biztonságot, védőhálót jelent majd a termelőknek, akik biztonságban tervezhetik a jövőt, mert "minden szem termésnek helye van, már a vetéskor" - magyarázta az agrártárca vezetője.

Nagy István fordulópontnak nevezte azt, hogy hogyan tudják a magyar mezőgazdaság versenyképességét a jelenleginél sokkal magasabb szintre emelni, az alapanyagtermelő szinttől eljutni odáig, hogy a magyar mezőgazdaságból élők jövedelmi viszonyai, versenyképessége is európai szintű legyen.

Kiemelt célként jelölte meg, hogy "2030-ra a magyar mezőgazdaság minden potenciáljában Európa első három gazdaságai közé tudjon tartozni", hiszen "termelni megtanultunk, az évek során mindig az első háromban van a magyar agrárium mennyiségi kibocsátása, most azon a sor, hogy a hozzáadott értéket hogyan tudjuk növelni".

Szavai szerint ezért kerül fókuszba az élelmiszeripar és a feldolgozóipar fejlesztése, amire több mint 750 milliárd forintot különítettek el.

Nagy István megemlítette az Élelmiszeripar bajnokai programot, amely egyenként veszi számba azokat a kiemelkedő cégeket, amelyeknek a fejlesztését lépésről lépésre fogják támogatni. Ezek a cégek azzal a felelősséggel válnak bajnokokká, hogy csapatot építenek: olyan termelői kört kell maguk köré építeniük, amely évről évre biztonságos szinten tudja előállítani az alapanyagot - magyarázta.

Az agrárminiszter szerint látszik az erőfeszítések eredménye, és biztosította hallgatóságát, hogy a magyar kormányra mindig számíthatnak.

Szilvássy Zoltán, az expónak helyet adó Debreceni Egyetem (DE) rektora az intézmény kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét ajánlotta fel az ágazat szereplőinek támogatására, Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke összefogást sürgetett "az agrárágazatban tapintható feszültségek" oldására.