Orbán Viktor Andrej Babissal és az Osztrák Szabadságpárttal tárgyalt Bécsben 

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (b3) Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével (j) tárgyal, balról Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) párt elnöke (b2) és Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a Fidesz alelnöke (b) Bécsben 2024. június 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A Patrióta kiáltvány szövege szerint Európa nemzetei történelmi fordulóponthoz érkeztek.

Az Európai Unió - ami egykor a megbékélés vágyában gyökerező álomprojekt volt a két világháború és több évtizednyi megosztottság által okozott pusztítást követően - az európaiak ellen fordult, és most olyan érdekeket képvisel, amelyek ellentétesek a nemzetek, a térségek és az európai hazánkat alkotó kis közösségek akaratával.

Az európai polgárok számára ismeretlen és tőlük távol álló intézmények - olyan erős globalista erőkkel, senki által meg nem választott bürokratákkal, lobbi- és érdekcsoportokkal együtt, akik és amelyek semmibe veszik a többség hangját és a szélesebb népi demokráciát - terveznek a nemzetek helyébe lépni. És mi ehhez az eszközük? Egy európai központi állam - írja a kiáltvány.

A legutóbbi júniusi európai parlamenti választásoknak ezért egyszerre volt generációs és egzisztenciális jelentősége - folytatódik a manifesztum. A politikai törésvonal immár nem konzervatívok és liberálisok vagy a jobboldal és a baloldal között húzódik meg, hanem a centristák - akik egy új európai "szuperállam" hírnökei - és a patrióták, illetve szuverenisták között, "akik az általunk nagy becsben tartott európai nemzetek megőrzéséért és megerősítéséért harcolnak.

Csak a kontinens patrióta és szuverenista pártjainak győzelme és együttműködése révén garantálhatjuk a gyermekeink örökségét

- fogalmaz a dokumentum, amely ezek után rátér arra, milyen Európában hisznek az aláírói.

Azt írják: egy olyan Európában hisznek, ami erős, büszke és független nemzetekből áll; olyan nemzetekből, amelyek szabadon dönthetnek az egymással egyetértésben való együttélésről és együttműködésről; olyan Európában hisznek, amely a nemzetekben gyökerező intézmények révén működik együtt; olyan intézmények révén, amelyek Európa népei megbízásából tevékenykednek és feléjük felelősséggel tartoznak.

Olyan Európában, ami szuverén, és eltántoríthatatlanul képviseli érdekeit minden olyan függőségtől mentesen, amely akadályozza a nemzeti közösségei akaratának végrehajtását - akár belföldön, akár külföldön.

Elkötelezett a béke és a párbeszéd mellett, de ugyanakkor készen áll, hogy megvédje magát minden veszéllyel szemben; megvédi és ünnepli európai identitását, hagyományait és szokásait, a görög-római és zsidó-keresztény örökség gyümölcsét. Nagy becsben tartja a nemzeteiben rejlő sokszínűséget, azok történelmét és életformáját, és egyben ellenáll az olyan ultimátumoknak, amelyek célja annak az éppen divatos trendek szerinti megváltoztatása.

A manifesztum megalkotói szerint Európa a valódi szabadságjogok, alapvető jogok és az emberi méltóság védelmezője, és ugyanakkor erőteljesen ellenáll minden olyan kísérletnek, amelynek célja ezeknek a szabadságjogoknak a korlátozása vagy átértelmezése; versenyképes, produktív, hatékony és büszke szellemi, tudományos és gazdasági eredményeire az innováció, a kiválóság és a haladás kontinenseként. Hitük szerint Európa elszánt a határai megvédése, az illegális migráció megállítása és kulturális identitása megőrzése mellett, követve az európai polgárok túlnyomó többségének az akaratát; olyan nemzetekből áll, amelyek készek megvédeni népeiket bármely és minden potenciális veszéllyel szemben, legyen az politikai, gazdasági, vallási vagy kulturális természetű.

Európa tiszteletben tartja saját megbízatását és szabályait, nem lép túl kompetenciáin, betartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét, illetve a továbbiakban nem igazolja a nemzeti szuverenitás elleni támadásait az európai költségvetésen keresztüli nyomásgyakorlással - írják, hozzátéve: Európa olyan nemzetek tömörülése, amely elutasítja a nemzeti szuverenitásnak az európai intézmények felé való minden további feladását és tiszteletben tartja a nemzetek vétójogát.

Az aláírók hite szerinti Európa a diplomáciát a tagállamok szuverenitása alapvető elemeként ismeri el, illetve olyan kérdésként, amelyről minden nemzet szabadon dönthet anélkül, hogy a többieket ugyanarra a döntésre kényszerítené.

Végezetül az európai patrióta erők a dokumentumban azt ígérik, hogy a kontinens jövőjét visszaadják az európai embereknek. "Visszavesszük intézményeinket és olyan irányba tereljük az európai politikát, amely a nemzeteinket és népeinket szolgálja. Előtérbe helyezzük a szuverenitást a föderalizmussal szemben, a szabadságot a diktátumokkal szemben, és a békét: ez az Európát szolgáló patrióták kiáltványa" - zárul a Bécsben vasárnap elfogadott dokumentum.