Óriási az élelmiszerpazarlás, naponta több kg-t dobnak ki az emberek

A tanulmány szerint csak az EU-ban elpazarolt búza mennyisége Ukrajna búzaexportjának nagyjából a felével, az EU egyéb gabonaexportjának pedig a negyedével egyenlő.

Frank Mechielsen, a tanulmányt készítő szervezet igazgatója szerint botrányos, hogy válság idején az EU-ban több élelmiszert dobnak ki, mint amennyit importálnak.

Hozzátette: az uniós intézményeknek éppen most lenne lehetősége, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzen ki arra, hogy 2030-ig felére csökkenjen az élelmiszer-pazarlás, ami hozzájárulna az éghajlatváltozás kezeléséhez és javítaná az élelmiszerbiztonságot.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a múlt hónapban az élelmiszerárak 8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, részben az ukrajnai háború miatt. Abdolreza Abbassian gabonapiaci elemző, a FAO korábbi vezető közgazdásza úgy véli, hogy az olcsó élelmiszerek kora lejárt, és az árak valószínűleg magasak maradnak az orosz-ukrán háború befejezése után is.

Olivier De Schutter, a fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület társelnöke szerint a probléma az, hogy az agrár-élelmiszeripar mindig is előnyösebbnek találta a pazarlást, mint a hatékonyságot.

Nyereségesebb több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van. Az ipar úgy határozza meg a szavatossági időt is, hogy az embereket arra késztesse, többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani.

A Guardian azt írja, az EU várhatóan még az idén jogilag kötelező érvényű célkitűzéseket terjeszt elő az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében, ami azt irányozná elő, hogy 2030-ra felére csökkenjen az élelmiszerhulladék mennyisége.

Becslések szerint az EU élelmiszertermelésének 20 százaléka vész kárba évente, ami 143 milliárd euró költséget jelent az uniós vállalkozásoknak és háztartásoknak. Az élelmiszerpazarlás számlájára írható Európa teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 6 százaléka.