Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Rekordszintre emelkedtek tavaly a globális fegyverkezési kiadások

Hírekegy órájaMTI

Rekordszintre emelkedtek a globális fegyverkezési kiadások 2025-ben, immár tizenegyedik egymást követő évben növekedve - közölte a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI).

Az inflációval korrigált globális katonai ráfordítások éves alapon 2,9 százalékkal, mintegy 2,89 billió dollárra nőttek, ami egy évtized alatt összesen 41 százalékos bővülést jelent.

A növekedés üteme ugyanakkor elmaradt a 2024-estől, amit a kutatók elsősorban az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának csökkenésével magyaráznak.

Washington ezzel párhuzamosan növelte saját nukleáris és hagyományos fegyveres képességeire fordított kiadásait.

Az Egyesült Államok továbbra is messze a legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező ország, és a SIPRI szakértője, Diego Lopes da Silva szerint a kiadások a jövőben ismét emelkedhetnek.

A globális növekedés fő hajtóereje Európa volt: a kontinensen a katonai kiadások 2025-ben 14 százalékkal emelkedtek.

A szakértők ezt részben azzal indokolják, hogy

a NATO-tagállamok egy része bizonytalannak ítéli az amerikai biztonsági garanciák jövőbeli megbízhatóságát, ami fokozott fegyverkezéshez vezetett.

Németország a negyedik helyre lépett elő a globális rangsorban az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mögött: katonai kiadásai 24 százalékkal, 114 milliárd dollárra nőttek. Az ország védelmi ráfordításai ezzel először haladták meg 1990 óta a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos szintet. Összesen 22 európai NATO-tag érte el ezt a küszöböt.

A Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) beszámolója szerint

a védelmi és biztonsági ipari szövetséghez tartozó vállalatok száma 2024 és 2025 között mintegy 200-zal nőtt, majd 2025 novembere óta további 100 céggel bővült, így összesen mintegy 550 vállalat működik az ágazatban.

Oroszország és Ukrajna a háború negyedik évében tovább növelte katonai kiadásait. Ukrajnában a védelmi ráfordítások a GDP mintegy 40 százalékát tették ki, és a kormányzati kiadások több mint 60 százalékát emésztették fel.

Ázsiában - egyebek mellett Kínában, Japánban, Tajvanon, Indiában és Pakisztánban - szintén nőtt a katonai költekezés a térségi feszültségek miatt. A Közel-Keleten ezzel szemben csak mérsékelt emelkedést regisztráltak.

Irán esetében a katonai kiadások inflációval korrigálva csökkentek a gazdasági nehézségek miatt, nominálisan azonban nőttek.

A SIPRI előrejelzése szerint 2026-ban is folytatódhat a növekvő trend, tekintettel a világszerte fennálló konfliktusokra és geopolitikai feszültségekre.