Szinte példátlan: az országgyűlés felfüggesztette a miniszterelnök mentelmi jogát - a kormányfő bejegyzésben reagált a történtekre

Hankó a parlamentben marad

A parlament a döntést 139 igen szavazattal hozta meg, a mentelmi bizottság döntésével ellentétesen. Az ülésen a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt. Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését hűtlen kezelés bűncselekménye miatt kezdeményezte az ügyészség, amely szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát (KKPIK) használták fel jogellenes cselekményre az előző Orbán-kormány kultúráért és innovációért felelős minisztere, az alap elnöke irányításával több mint 17 milliárd forintos kárt okozva az központi költségvetésnek.

Hankó Balázs korábban koncepciósnak minősítette az eljárást, de a szavazás előtt kijelentette, a parlamentben marad, ott várja az ítélelet.

Seszták nem vett részt az ülésen

 A volt fejlesztési miniszter mentelmi jogát a parlament 139 igen szavazattal függesztette fel, a mentelmi bizottság javaslatával ellentétben. Az ülésen a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt. Seszták Miklós - aki 2014 és 2018 között volt nemzeti fejlesztési miniszter - mentelmi jogának felfüggesztését a Központi Nyomozó Ügyészség kérte, amit azzal indokoltak, hogy ellene vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást. A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a korábbi tárcavezető és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások képviselőjétől 2015 és 2018 között - közvetítőn keresztül - több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át.

Seszták Miklós a parlament ülésén nem vett részt, korábban közleményben utasította vissza a vádakat. 

A szavazást követően Seszták Miklós haladéktalanul a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) budapesti épületéhez hajtott, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt.A politikus a helyszínen a 24.hu kérdésére elmondta: arra számított, hogy a képviselők felfüggesztik a mentelmi jogát. Ismételten kijelentette, hogy nem követett el bűncselekményt, és hozzátette: „a megfogalmazott gyanút, miszerint pénzfutárokon keresztül vett át több milliárd forintot, nem is tudja értelmezni.”

Kérdésre válaszolva közölte, hogy azért érkezett a KNYF épületébe, mert vallomást kíván tenni az ügyben. Ugyanakkor megjegyezte: szerinte a hatóságok részéről most nem fognak neki erre lehetőséget biztosítani.

De mi következhet most?

Fontos látni, hogy a parlamenti szavazás nem jelenti azt, hogy a politikusok valóban bűnösök lennének. A mentelmi jog megvonása azt jelenti, hogy az ügyészség az adott ügyben folytathatja vele szemben a büntetőeljárást: így például gyanúsítottként kihallgathatja, rabosíthatja, és később vádat is emelhet ellene. A döntés kizárólag arra az ügyre vonatkozik, amely miatt a felfüggesztést kérték.

Az index szerint  felfüggesztés önmagában nem jelent bűnösséget, automatikus letartóztatást vagy a képviselői mandátum elvesztését. Esetleges kényszerintézkedésről külön, a büntetőeljárás szabályai szerint kell dönteni; a bűnösséget pedig csak jogerős bírósági határozat állapíthatja meg.

A mentelmi jog felfüggesztése után a bűnügyi nyilvántartási törvény alapján rabosíthatják a képviselőket, köztük Magyar Pétert is. Rabosítás történt Karácsony Gergely főpolgármester esetében is, akit tavaly augusztus 1-jén hallgattak ki gyanúsítottként a Pride megszervezése miatt, és rabosították is.

A kissé fenyegető kifejezést a rendőrségi szakzsargonban és kriminalisztikában használják, amely lényegét tekintve annyit tesz, hogy a büntetőeljárás alá vont gyanúsítottról három fényképet készítenek, tízujjas ujjnyomatlapot és tenyérlenyomatot vesznek tőle, és iktatják az adatokat a bűnügyi nyilvántartásban. A rabosítás nem egy nyomozati cselekmény.

A rabosítás – a szabadságvesztést sugalló elnevezés ellenére – nem szankció, nem büntetés és semmiképpen sem azt jelenti, hogy a gyanúsítottat ténylegesen „rabosítják”, azaz a hatóság őrizetbe, vagy netán fogva tartásba helyezi, hanem csupán a büntetőeljárásban a gyanúsítotti minőséghez kötődő adatrögzítési, nyilvántartásba vételi eljárást takarja, ami mindig a konkrét büntetőügyhöz kapcsolódik.

Csorbulna a sérthetetlenség

Magyar Péter közösségi oldalán írt korábbi bejegyzésében bejelentette, hogy kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén. A büntető törvénykönyvben szereplő bűncselekmények túlnyomó többsége közvádas. Ezekben az ügyekben (például csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés stb.) az állam nevében az ügyészség jár el vádlóként. Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság ilyen bűncselekményről szerez tudomást, a büntetőeljárást hivatalból megindítja.

A mentelmi jog részleteit a 2012-es országgyűlési törvény tartalmazza. Ez két fő részből áll:

Felelősségmentesség (Immunitás) – A képviselő a bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre a leadott szavazata, a megbízatása gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatt.

Sérthetetlenség (Inviolabilitás) – A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható vagy folytatható büntetőeljárás, illetve szabálysértési eljárás, valamint kényszerintézkedés (például őrizetbe vétel vagy letartóztatás). Ha viszont a képviselőt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése közben tetten érik, őrizetbe vehető, de az eljárás folytatásához ebben az esetben is haladéktalanul kérni kell a parlament jóváhagyását.

A jelenlegi szabályozás alapján a parlamenti képviselőkön kívül mentelmi jog illeti meg többek között a nemzetiségi szószólókat, a bírákat, az ügyészeket, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék elnökét is a feladatuk zavartalan ellátása érdekében - írja az index.