Szívelégtelenség: a mesterséges intelligencia is lendíthet az ellátáson
HírekMagyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben. Ugyan az elmúlt években előrelépés történt az ellátási rendszer javulásában hazánkban, a diagnosztika és az ellátás hatékonyságának és minőségének további fejlesztése érdekében stratégiai együttműködést kötött a Magyar Kardiológusok Társasága és az AstraZeneca.
Annak ellenére, hogy a szívelégtelenség a felnőtt népesség 2 százalékát érintő betegség, a gyakoribb ráktípusokkal megegyező halálozási aránnyal rendelkezik, gyakran nem megfelelően diagnosztizált. Bár az utóbbi időben előrelépés történt a terápiák elérhetőségében és az ellátási rendszer javulásában, Magyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben. A betegség általi 1 éves halálozás hazánkban magas, eléri a 17 százalékot. A szívelégtelenség ráadásul a kórházi felvételek egyik vezető oka, és jelentős gazdasági terhet is ró az egészségügyi ellátásra.
2024 tavaszán Kelet-Közép-Európa és a balti régió 11 országában végzett felmérés által országspecifikus adatok állnak rendelkezésre, amely további szakmai javaslatot is megfogalmaz az egyes országok számára a szívelégtelenség kezelésére.
A betegség felismerésében háziorvosok, kardiológusok és belgyógyászok vesznek részt. A kezelést főként az alapellátást végző központokban kezdik meg, de több speciális centrum is létezik, amely kifejezetten a szívelégtelenségre szakosodott. A következő időszakban ezeknek a munkáját szeretnénk tovább segíteni
– mondta Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Kardiológia Tanszék vezetője a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke.
Mesterséges intelligencia segíthet a diagnosztikában
A diagnosztika és az ellátás hatékonyságának és minőségének további fejlesztése érdekében széles körű edukációra, a szakemberek képzésének támogatására, a diagnosztikai eszközök szélesebb körben való elérésére, illetve a gondozásban kiemelt szerepet játszó centrumhálózat fejlesztésére van szükség.
A legújabb egészségügyi digitalizációs eszközök – köztük a mesterséges intelligencia és a célorientált adatkutatás- és elemzés – Magyarországon is egyre jelentősebb szerepet kapnak – derült ki az AstraZeneca és a Magyar Kardiológusok Társasága közös sajtótájékoztatóján.
A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és az AstraZeneca stratégiai keretszerződést kötött - és összhangban a felmérés hazai ajánlásával -, az együttműködésnek része a szívelégtelenség-centrumhálózat fejlesztése, a szakemberek képzése, a specifikus diagnosztikus módszerek bevezetésének támogatására, illetve az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatása és fejlesztése.
Komplex ellátást igényelnek a betegek
Az együttműködés egyik eleme a nővérek továbbképzése. A szívelégtelenségre specializálódott nővérek szerepe elengedhetetlen, ugyanis nem csak az orvos munkáját segítik, hanem megfelelő képzés mellett önálló tevékenységet végeznek.
Az általuk végzett betegoktatás csökkenti a szívelégtelenség miatti hospitalizáció kockázatát, emellett a nővéreknek kiemelt szerepük van a betegek kórházi elbocsátása utáni időszakban is. A szívelégtelenség kezelése összetett kezelést és utánkövetést igényel, ezért a képzett szakemberek mellett
úgynevezett szívelégtelenség-centrumokra is szükség van országos lefedettséggel.
Retrospektív adatelemzés készül
Az együttműködés részeként a hatékonyabb kezeléshez és megelőzéshez egy átfogó körkép is készül a szívelégtelenségről, hiszen szükség van új hazai epidemiológiai adatokra. Ennek keretében többek között olyan kérdésekre keresik a pontos válaszokat, hogy hány beteg van ma Magyarországon, akik szívelégtelenséggel küzdenek, milyen más betegségeik vannak, milyen gyógyszereket kapnak.
A Magyar Kardiológusok Társasága Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoportja és az AstraZeneca adatelemzési kutatást indított a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisain adatbányászati és statisztikai módszerekkel.
