Tarol a Tomori Pál híd – újabb díjat kaptak az átkelő tervezői

Ritkán fordul elő, hogy egy műtárgyat az építőipar három, egymástól független szakmai szervezete is a legjobbnak tartson. Az Építőipari Nívódíjat, amelyet a kivitelezők szakmai szövetsége ad ki, a híd 2024 végén kapta meg közlekedési létesítmény kategóriában. Az Év Acélszerkezete nívódíjról a Magyar Acélszerkezeti Szövetség elnöksége 2025-ben egyhangú szavazással döntött.

A Tomori Pál híd mind struktúrájában, mind a kivitelezés tekintetében csúcsteljesítmény, ráadásul ilyen, 440 méteres mederhíd méretben ezzel az extradosed-nak nevezett technikával még soha nem épült híd Magyarországon, de világszerte is csak most kezd ez a megoldás terjedni – indokolta a döntést Aszmann Ferenc, a Magyar Acélszerkezeti Szövetség elnöke.

Mit jelent a feszített-függesztett szerkezet?

Az extradosed hidak a gerendahidak és a ferdekábeles hidak között jelentenek átmenetet. A kábelek viszonylag alacsony pilonokon futnak át a pálya fölött, az úttesthez képest lapos szögben, ezért nem annyira tartják a szerkezetet, mint inkább feszítik: a kábelerő nagy része nyomóerőként a merev pályatartóba jut. A pilon magassága és költsége töredéke a ferdekábeles hidakénak; a Tomori Pál hídon mindössze 21,8 méterrel emelkednek a pályaszint fölé. A kábelekben kisebb a terhelésváltozás, a pályatartó pedig karcsúbb lehet, mint egy hagyományos gerendahídon. A megoldás nagyjából 100 és 250 méter közötti nyílásokra gazdaságos: ott, ahol a gerendahíd már túl vaskos, anyagigényes lenne, a ferdekábeles pedig indokolatlanul drága.

A koncepciót a francia Jacques Mathivat írta le 1988-ban, az első ilyen hidat Japánban adták át 1994-ben. Azóta épült extradosed híd 1998-ban a svájci Alpokban, 2009-ben Vancouverben, 2015-ben New Havenben pedig elkészült az Egyesült Államok első ilyen hídja is. A Tomori Pál híd 200 méteres középső nyílása ebben a nemzetközi mezőnyben is az élvonalba tartozik.

Az ország 20. Duna-hídja

A 946 méter hosszú, összesen kilencnyílású híd 2024. június 6. óta van forgalomban. A 440 méteres mederhíd háromnyílású, 119 + 200 + 119 méteres támaszközökkel; a középső nyílás 180 méter széles hajózóutat biztosít. A hídon a 2×1 sávos főút mellett mindkét oldalon kétirányú kerékpárút is halad. Az építéshez közel 28 ezer köbméter beton, több mint 5 ezer tonna acélszerkezet és 418 kilométernyi feszítőkábel kellett.

A híd a Dunaföldvár és Szekszárd közötti, korábban átjáró nélküli szakaszon köti össze az 51-es és a 6-os főutat, valamint az M6 autópályát. Kalocsa és Paks között így a menetidő a korábbi 40–50 percről 15 percre csökkent. A mederhidat a CÉH Zrt. hídirodája tervezte dr. Kisbán Sándor és Pusztai Pál vezetésével; a teljes szerkezet mintegy húsz hídtervező mérnök hatévi munkája. A tervezésben a Pont-TERV Zrt. volt a CÉH partnere, ők a kapcsolódó ártéri hidakat tervezték.