Titkos párizsi paktum pecsételte meg a magyar forradalom sorsát 70 évvel ezelőtt
HírekAmikor 1956. október 23-án a budapesti egyetemi fiatalok utcára vonultak, a világpolitika színpadán egy másik, rendkívül veszélyes játszma ért el a csúcspontjára. Párizs mellett 70 évvel ezelőtt pont ezen a napon egy olyan titkos paktum született, amely akaratlanul is megpecsételte a magyar forradalom sorsát.
A magyar forradalom és a szuezi válság nem csupán időben esett egybe: a két esemény sorsfordító módon hatott egymásra.
A budapesti tüntetések kitörésének napján, 1956. október 23-án írták alá Párizs mellett a titkos sèvres-i egyezményt, melyben Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael megállapodott egy Egyiptom elleni összehangolt katonai támadásban, amelynek célja a Gamal Abdel-Nasszer egyiptomi elnök által államosított Szuezi-csatorna visszaszerzése volt.Ez a titkos akció végzetes helyzetbe hozta a magyar ügyet: amikor a szovjet tankok bevonultak Budapestre, a nyugati nagyhatalmak és a nemzetközi sajtó tekintete már a Közel-Keletre és a kibontakozó szuezi háborúra szegeződött. A szuezi akció éles ellentétet szított az Egyesült Államok és európai szövetségesei - a brit és francia kormány - között.
A szovjet vezetés pontosan látta, hogy a nyugati hatalmakat megosztotta Szuez ügye, így Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár joggal számolhatott azzal, hogy a Nyugatnak sem erkölcsi alapja, sem katonai szándéka nem lesz beavatkozni a magyarországi szovjet invázió ellen.
A szuezi válság mögött a II. világháború utáni gyarmati rendszer felbomlása és a hidegháborús átrendeződés állt. 1954-ben Gamal Abdel-Nasszer vette át az irányítást Egyiptomban, aki a pánarab nacionalizmus zászlóvivőjeként el akarta törölni a nyugati jelenlétet a térségben. Nasszer az asszuáni gát megépítéséhez keresett forrásokat. Miután az USA és Nagy-Britannia visszalépett a finanszírozástól, Nasszer 1956. július 26-án államosította a döntően brit és francia tulajdonban lévő Szuezi-csatorna Társaságot.A csatorna Európa kulcsfontosságú tengeri és olajszállítási útvonala volt. Anthony Eden brit és Guy Mollet francia miniszterelnök elhatározta, hogy katonai erővel szerzi vissza a csatornát és buktatja meg Nasszert.
Mivel a nemzetközi közvélemény és különösen Dwight D. Eisenhower amerikai elnök ellenezte a fegyveres beavatkozást, a britek, a franciák és az izraeliek titkos forgatókönyvet dolgoztak ki Sèvres-ben.Ennek nyomán Izrael október 29-én meglepetésszerűen megtámadta a Sínai-félszigetet, és az izraeli csapatok a csatorna felé nyomultak, a brit és francia csapatok november 5-én deszantos egységekkel megkezdték Port Szaid megszállását.
A szuezi akció összeomlása azonban meglepő módon nem Egyiptom katonai erejének, hanem az amerikai nyomásgyakorlásnak volt köszönhető.
Eisenhower amerikai elnök felháborodott, hogy a szövetségesei a háta mögött cselekedtek, ráadásul pont a magyarországi szovjet agresszió idején adtak adut a szovjet propaganda kezébe. Az USA gazdasági szankciókkal fenyegette meg Nagy-Britanniát, az angol font bedöntésével és az olajszállítások leállításával, így a brit és francia csapatok kénytelenek voltak tűzszünetet kötni és kivonulni.