"Több élelmiszertermék esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket"
HírekA várakozásoknál kedvezőbben alakulva 3,7%-ra mérséklődött az infláció éves üteme februárban. Utoljára 2021. augusztusban volt hasonló alacsony szinten az áremelkedési ütem. Az előző hónaphoz képesti változás +0,7%-os volt, ami visszafogottabb év eleji átárazási dinamikát tükröz, mint az elmúlt két évben láthattunk. Enyhülő inflációs nyomást jelez, hogy a maginfláció 6,1%-ról 5,1%-ra mérséklődött - írja az MBH friss elemzése.
A folyamatot segítette a bázishatás, de a jelentős súlyt képviselő élelmiszerek áremelkedése is várakozások felett mérséklődött. A vizsgált hónapra elszámolt üzemanyagár-emelkedés ellenére az „egyéb cikkek és üzemanyagok” kategória árszint-emelkedése ugyancsak elmaradt várakozásunktól.
A mérséklődő inflációt támogatta az is, hogy az éves alapú forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek ára tovább csökkent, visszafogottabb áremelkedési ütem volt tapasztalható az alkohol-és dohánytermékek és a ruházkodási cikkek esetében is, ugyanakkor a dezinflációt lassítja, hogy a szolgáltatások esetében fennmaradt a kétszámjegyű, 10%-os drágulás februárban.
Kilátások
A januári 3,8% áremelkedési ütemet követően folytatódott még, de érdemben lassult a dezinfláció. A szolgáltatók jelentős részénél továbbra is megfigyelhető – várt feletti - áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, márciusban a kommunikációs és pénzügyi szektorban várható áremelések mellett a vendéglátás és más szezonális termékek esetében akár a nyári hónapokra tolódhatnak az átárazási döntések, kordában tartva ismét az árak mérséklődését.
Továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent a bérminimumok emelkedése nyomán feljebb tolódó teljes bérskála, ami a reálbéremelkedésen keresztül támogathatja a fogyasztást, valamint a vállalatok az erőteljesen növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban.
Amennyiben látványosan kétszámjegyű mérték felett lesz az idei átlagos béremelkedés üteme, az jelenthet felfelé mutató kockázatot, de ha valamivel 10% felett megáll ez az mérték, akkor csak a már eddig is kalkulált hatásokkal kell számolni.
Ezen felül a szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra továbbá kockázatot jelent az OPEC által bejelentett további kőolaj kitermeléscsökkentés, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus olajellátást is érintő további eszkalálódása.
Összességében 4,1% lehet az idei éves inflációs ráta; míg az élelmiszerek esetében látható folyamatok a dezinflációt támogathatják, addig a gyengülő forintárfolyam, amennyiben nem jön pozitív korrekció, felfelé mutató inflációs kockázatot jelent a bérek alakulása mellett.
Ezen túlmenően a fő kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés az eddig látott gyors inflációcsökkenés után, mivel a valamivel 3% alatti jegybanki inflációs cél és árstabilitás elérése legkorábban 2025-ben várható, és az éves átlagos infláció még ekkor is kismértékben a cél felett lehet.
A februári inflációs adatok lehetővé teszik a jegybank számára a megkezdett kamatcsökkentés folytatását, azonban az ország kockázati megítélésének következő két hétben várható alakulása is olyan tényező, amely a kamatcsökkentés mértékét befolyásolhatja.
Részletek
A terményárak nemzetközi árjegyzései érdemben süllyedtek, amit a FAO globális élelmiszer árindexének. illetve a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését és egyben lefelé mutató kockázatot is jelent, mivel amennyiben az idei évben éves átlagban nem változnának az élelmiszerárak a tavalyi árakhoz képest, az fél százalékponttal mérsékelné a várt infláció ütemét.
Ezt a folyamatot segíti, hogy több élelmiszertermék esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket, továbbá az élelmiszerárak emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Ezenkívül a kiskereskedők több esetben csökkentették azon termékek árrését is, amelyekbe beépítették a korábbi árplafonon elszenvedett veszteséget.
Az inflációs részadatokat éves szinten vizsgálva a kosáron belül 30%-os súlyt kitevő élelmiszerárak 2,2%-kal nőttek, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye.
Az infláción belül 8%-os súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk ára átlagosan 5,7%-kal emelkedett, a 4%-os súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 5,1%-kal nőttek, míg a 8%-os súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 2%-kal csökkentek. Az 5%-os súllyal szereplő háztartási energiaár 9%-kal csökkent, a 19%-os súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont árkategória 2,1%-kal emelkedett, ezen belül az üzemanyagárak a januári 12%-os csökkentést követően 2,4%-kal olcsóbban voltak februárban is. A 26%-os súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése továbbra is kétszámjegyű, 10%-os maradt.
